Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Magyar László kopjafája Öttómösön. Krizsán L. beszéde (Kubassek J.)

A felavatott kopjafás emlékmű Felidézni, számon tartani és széles kórben népszerűsíteni Magyar László életművét, erkölcsi tartását és hazafiságát a közelmúlt évtizedeiben különösen fontos, küldetésszerű feladat volt. Az ő életművében és teljesítményében nemzeti értékeink nagyszerűségét és az igaz tudomány erejét bizonyíthattuk abban a közegben, ahonnan erőszakkal kiűzték a nemzeti eszméket és importált gondolatoknak, ideológiáknak emeltek áldozati vérrel bőven meglocsolt oltárokat. Magyar László életművét megismerni, s a világ elé tárni nem kevésbé fontos napjainkban, a jelenben sem. Magyar László eredményei kora és szakterülete tudományosságában a zenitet képviselték. Német, angol, osztrák és portugál tudományos társaságok, állami szervek és kormánytisztviselők igyekeztek munkáját megvásárolni és saját szempontjaiknak megfelelően hasznosítani. Az ajánlatok sokasága és az ajánlattevők személye mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy Magyar László eredményei, nemzeti tudományunknak eme különösen értékes elemei - a napjainkban unalomig emlegetett kifejezéssel - „európai színvonalon" álltak. De vajon mben állott munkájának, felfedezéseinek az az egyedi értéke, amely életmüvét más, érdemes Afrika-kutatók eredményei fölé emelte? E helyzetet kialakító számos tényező közül talán a legfontosabb és korunk, nemzedékünk számára is a legértékesebb tanulságot nyújtó példa, hogy Magyar László soha nem állította a tudományt a politika, a hatalmi érdekek szolgálatába. Ismereteit, tudását soha nem használta fel mások, egyes személyek vagy népcsoportok megrontására. Ellenkezőleg: minden tudásával a bennszülöttek boldogulását igyekezett előmozdítani. Ezen emberi és tudósi magatartása tette lehetővé az emberiség történelmében az első fehér és fekete bőrű emberek között létrejött közös tudományos vállalkozást 1848 tavaszán, Afrika egy meghatározott területének felkutatására. Ez a magyar-afrikai közös tudományos vállalkozás olyan adatbázist teremtett a mai modern Afrika-kutatás számára a „koncentrált rabszolgakereskedelem" fogalmáról és az Afrikában, a XIX. század közepén kibontakozott, kontinentális arányú válságról, amely a történelemnek egy addig érthetetlen és azóta is gyakran félreértett összefüggését magyarázza meg. A bennszülöttek iránti tisztelete tette képessé Magyar Lászlót, hogy ne térjen ki a neki felajánlott, néger nővel kötendő házasság elől. E házasság volt az a további tényező, amely lényeges helyzeti előnyt biztosított Magyar Lászlónak, minden más európai kutatóval szemben. Felesége, Ozoro hercegnő, a fejedelem apjától mintegy háromszáz testőrt, elefántvadászt kapott nászajándékba. Ezzel a sereggel Magyar László előtt megnyíltak Afrika titokzatos ösvényei, azok a rejtekutak, melyekre fehér ember soha nem léphetett. Az afrikai közegbe való Jbetestesülése" lehetővé tette továbbá, hogy belülről vizsgálhassa a bennszülöttek társadalmi struktúráját, intézményeit és kultúráját. Kiváló emberi és tudósi erkölcsei tárták fel előtte az afrikai népek titkos történelmének színhelyeit, a kilombok világát is, ahol a „szökött rabszolgák szabad szállásain" és a „rejtőző népek" falvaiban léteztek a menekülők önigazgatású mikro-társadalmai, a hanyatló gazdaságon magasfokú szervezettséget és demokratikus jegyeket előmutató genetikai és etnikai összetételükben is új népcsoportok. Mélyen tisztelt ünneplő közönség, Öttömös község lakói és elöljárói! Magyar László meg-megújuló vágya - melynek csaknem minden levelében hangot is adott - a hazatérés vol Ám családjának örökségrészarányokban gondolkodó tagjai mindent elkövettek, hogy az időközben törvényesen is a családba fogadott legidősebb fiú, a „törvénytelenül" született Horváth László hazatérése ne kuszálja össze a Magyar család öttömósi birtokának elképzelt öröklési rendjét. A hazatérésről szőtt álom így csak ábránd maradt, az öttömösi fák árnyékában elvégezni szándékolt munka adatanyaga pedig - a tudomány pótolhatatlan kárára - lángok martaléka lett annak a benguelai portugál kereskedőnek a házában, ahol Magyar László két ládányi, kéziratokat és könyveket tartalmazó hagyatékát letétbe helyezték. De, a tudós magyar kutató - e kopjafa jelképes alakjában - most hazatért! Hazatért és helyet kapott Öttömös község lakóinak szívében, akik nem felejtették el Magyar László szolgálatait hazájának és az egyetemes emberi tudománynak. Őrizzék Öttömös lakói szívükben és elméjükben Magyar László szellemét, mert az a haza és az emberiség iránti szeretet és tenniakarás nagyszerű példája. E szellem átérzésével helyezem el a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében a kegyelet koszorúját és hajtok fejet az életmű előtt, melynek egész nemzetünk számára tanulságos és követendő vezérelve volt, Magyar László szavaival, hogy: „Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes Hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani."