Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A Balaton kutatás kezdetének 100. évfordulója (Somogyi S)

Megemlékezés a Balaton-kutatás kezdetének 100. évfordulójáról 1991. október 16-18 között háromnapos előadói konferenciával emlékezett meg a XXIII. Hidrobiológus Napok keretében az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete és a Veszprémi Akadémiai Bizottsága, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya és Vízügyi Történeti Bizottsága a Balaton-kutatás megindulásának 100. évfordulójáról. Ez a maga korában (1891-1920 között) méltán nemzetközi hírű vállalkozás azóta is mintája és felülmúlhatatlan teljesítménye a nagyobb állóvizek tanulmányozásának. De példa arra is, hogy egy karizmatikus szervező tudós - mint amilyen a Balaton-kutatást megindító és végig vezető id. Lóczy Lajos volt - maga köré tudta csoportosítani kora legkiválóbb természettudósait, és így közös, jól kidolgozott program alapján évtizedeken keresztül azóta is felülmúlhatatlan tudományos eredményeket érhettek el. Valódi interdiszciplináris természet- és társadalomtudományi kutatómunka folyt azokban az évtizedekben a Balaton vidékén, amelyben igazi hivatástudattal vettek részt a tudományos pályájuk elején álló ifjak és az életük zenitjén álló, nemzetközi tekintélyű, kiemelkedő tudósok, mint amilyen pl. a két telet is a Balaton jegén átélő Eötvös Loránd, az MTA akkori elnöke. A jól szervezett előadói konferencia programja közel olyan gazdag volt, mint egykor a kutatások programja és annak eredményei. Színvonalát olyan prominens személyiségek jellemezték, mint Láng István, Bérezik Árpád, Biró Péter, Salánki János és Zólyomi Bálint akadémikusok, akik a többi előadóval együtt elsősorban a közelmúltban az állóvizek hidrológiai kutatása terén elért újabb eredményeikről számoltak be. De méltóképpen volt képviselve a földrajztudomány is. Somogyi Sándor az egykori Balaton-kutatás programjának kialakítását, megszervezését és elért eredményeit ismertette a megjelentekkel, kihangsúlyozva id. Lóczy Lajos hervadhatatlan érdemeit a 32 kötetes, 2 térképmelléklettel kiegészített, impozáns tudományos teljesítmény sikerében. De azt is meg kellett állapítania, hogy Lóczy váratlan halála megakadályozta a vállalkozás koronájának, a Balaton-vidék geomorfológiai kötetének megjelenését. Éppen azért volt kiemelkedő jelentőségű, hogy Marosi Sándor professzor, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet igazgatóhelyettese mai tudásunk szintjén összefoglalta a Balaton-vidék domborzati viszonyaira vonatkozó, Lóczy Lajos vizsgálódásaival kezdeményezett geomorfológiai kutatási eredményeket. Id. Lóczy Lajos a megjelent 32 kötetnyi kutatási beszámolóból a Cholnoky Jenő által írt hidrológiai Izgalmas pillanatok a befagyott Balatonon: Eötvös Loránd és Lóczy Lajos észlelőhelye körül töredezik a jég (a Politisches Volksblatt 1903. febr. 26-iszámából vett illusztráció) kötetet értékelte a legtöbbre. Cholnoky ezen kívül még megírta a Balaton színtüneményeit és jégviszonyait is, de egyáltalán Lóczy Lajos utódjaként a Magyar Földrajzi Társaság elnöki székében, maga is egyik motorja volt a nagyméretű tudományos vállalkozásnak, amit éveken át megkísérelt folytatni id. Lóczy Lajos halála után is. Fáradozásait, törekvéseit és a Balaton megismerésében és megismertetésében akkor és később elért eredményeit a Hidrobiológus Napok keretében Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója magas színvonalon foglalta össze. Elmondhatjuk tehát, hogy miként az egykori kutatások vezetésében és lefolytatásában, most a megemlékezés során is megfelelően volt képviselve a földrajztudomány. Mind ezért a lehetőségért, mind az egész előadói konferencia megszervezéséért és megvalósításáért, illesse köszönetünk a rendezőket. Dr. Somogyi Sándor