Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dura Lajos: Magyar hegymászók a Kaukázusban

Déchy Mór expedíciós csapata az Azau-gleccseren. Jobbról balra: Izmael herceg, Déchy, Lojka, Rusztem, majd a teherhordók (Déchy felvétele második utazásán, 1885-ben) a későbbi Himalája expedíciók résztvevői is: Dékány Péter, Ozsváth Attila, Vörös László. 1979-ben a magyar síalpinizmus első jelentős megmozdulása volt az Elbrusz mindkét csúcsának első téli magyar megmászása. Á következő években nemcsak a nyári, hanem a téli táborok munkájában valórészvételünk is rendszeressé vált. 1982- ben egy ilyen téli táborban az Elbrusz-túra során vesztette életét Makó László hegymászó. 1982ben a nyári táborban a Nakra-tau Abalakov pillér 5A útját Singer János és Szabó László, a Nakra-tau jégfal 5B útját Bocsák Béla, Búza László és Tarjányi István teljesítette. Ebben az évben a Kertészeti Egyetem hegymászói dr. Nagy Sándor vezetésével a Kazbek csúcsára jutottak fel. 1983- ban a nyári táborban résztvevő magyar női csapat munkája volt igen eredményes (Major Irén, Méreg Katalin, Pál Aranka, Vörös Lászlóné). Major Irén az Abalakov-pillér 4B útját teljesítette. 1984- ben a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztálya dr. Dezsényi János vezetésével szokásos évi vándorgyűlését tartotta az Elbrusz körzetben abból az alkalomból, hogy Déchy Mór 100 évvel azelőtt érte el az Elbrusz Ny-i csúcsát. A túrák mellett előadások hangzottak el Déchyről és a Kaukázusról. 1985- ben az Usba É-i fal 4B útját Babcsán Gábor -SzendrőSzabolcs, a Nakra-tau Olasz-kaloár 5B útját Borosnyai Balázs - Péterváry Gábor teljesítette. 1989-ben először nyílt mód arra, hogy a Bezíngitáborba is eljussunk. Felderítésként hárman mentünk el, és a további lehetőségek felkutatásán túl a Déchy leírása alapján azonosítható helyeket kerestük fel a Mizsirgi- és Bezíngi-gleccser területén. 1991 igen jó éve volt a magyar hegymászóknak, mert 27 fő jutott fel az Elbruszra és 7 fő az Usbára. Mérleget készítve a magyar hegymászók tevékenységéről, azt tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben mérsékelt igyekezettel látogatták a Kaukázust. Ennek sokféle oka van, de a legfontosabb talán az, hogy az utazási lehetőségek gyors növekedésével a világ számtalan más részére is el lehetett jutni, és a jó hegymászók létszáma nálunk kevés ahhoz, hogy mindenhova eljussanak. Dura Lajos Biatorbágy Kossuth Lajos u.13. 1 205! IRODALOM DÉCHY MÓR 0907): Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban - Budapest MFT Hegymászó Szakosztály éves beszámolói: 1977, 1978, 1979,1981, 1982 HEGYMÁSZÓ (az MTSZ Hegymászó Bizottságának tájékoztatója): 1976/4, 1978/1, 1978/3^», 1979/1, 1979/2 VÖRÖS METEOR évkönyvek: 1977, 1978 FTSK Excelsior Hegymászó Szakosztály beszámolói: 1983, 1984 MTSZ Hegymászó Bizottság túrajelentései HUNGARIAN MOUNTAINEERS IN THE CAUCASUS MOUNTAINS Among Hungarian mountaineers Mór Déchy dealt with the study and contributed to the spreading of information on the Caucasus in the 2nd half of the 19th century. He organized seven expeditions that performed, through the inclusion of professionals, wide-ranging geological, botanical and glaciological studies, as well as mapping. During his travels he reached six of the major peaks of the Caucasus and traversed 22 mountain passes of around 3000 m altitude. During the last decades (1965-1991) altogether 324 Hungarian participants of 35 montaineering and alpinist parties have visited the Caucasus. They mostly performed difficult rock and ice climbings in the Central Caucasus. Translated by B. Pokoly