Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Hadobás Sándor: Herman Ottó 1888. évi norvégiai kutatóútja

HERMAN OTTÓ 1888. ÉVI NORVÉGIAI KUTATÓÚTJA Hadobás Sándor ÖSSZEFOGLALÁS Magyar kutatók távoli, ismeretlen világok titkait faggatták az 1880-as években, így nem meglepő, hogy Herman Ottó expedíciója a civilizált Norvégiába nem keltett az egzotikus utazásokhoz hasonló érdeklődést és visszhangot. Az északi kiruccanás azonban mindenképpen érdemes arra, hogy ne hagyjuk emlékét a feledés homályába veszni: ott a helye utazóink aranykönyvében. Bár ötlete szűk szakmai célok érdekében fogant, az „ utolsó magyar polihisztor" nevéhez és alkatához híven több tudományágra kiterjedő megfigyeléseket végzett, melyek némelyike magyar szempontból sem volt érdektelen. E tanulmány a kutatóút eseményeinek összefoglalására és eredményeinek rövid értékelésére vállalkozik abban a reményben, hogy sikerül hozzájárulnia a nagy tudósról alkotott sokszínű kép árnyaltabbá tételéhez. Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. június 26. Budapest, 1914. december 27.) hosszú, eseményekben gazdag pályafutásának talán legnagyobb szabású vállalkozására, 1888. évi észak-norvégiai expedíciójára viszonylag kevés figyelmet szentelt az utókor. Életrajzírói, méltatói nem egyforma súllyal, de általában röviden szólnak róla. A Magyar utazók földrajzi felfedezők (1973) című, egyébként kitűnő és hézagpótló munkában mindössze három mondat jutott „méltatására". Elmaradt a kutatóút 100. évfordulójáról való megemlékezés is 1988-ban. Mindezek együtt indokolják, hogy felelevenítsük részleteit, megvonjuk mérlegét és vizsgáljuk hatását, utóéletét. A hazánk pókfaunájáról (1876-79) és a magyar halászatról (1887) írt könyvei meghozták Herman Ottó számára a tudományos elismerést. Ennek köszönhető, hogy a Természettudományi Társulattól megbízást kapott a madarak életét bemutató, az előbb említettekhez hasonlóan monumentális mű megírására. Látókörét szélesítendő, ehhez szükségesnek vélte az északi és a trópusi madárvilág helyszíni tanulmányozását. A tudomány nagy kárára a munka végül is nem készült el; a tervezett afrikai és norvégiai expedíciók közül pedig csak az utóbbi valósult meg az Akadémia és a Budapesti Hírlap, valamint (Mikszáth Kálmán közbenjárására) Trefort Ágoston kultuszminiszter anyagi támogatásával. E két és fél hónapnak szerencsére minden mozzanatát jól ismerjük, mert a korabeli lapokban számos tudósítás, később terjedelmes útirajz örökítette meg eseményeit. Herman Ottó vadász- és gyűjtőfelszereléssel Ottó Herman with hunting and collecting equipment