Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Hulló Gábor: Schafarzik Ferenc munkássága a Kaukázus kutatásában

begyűjtött 150 kristályos kőzetminta leírását. A leírt és megvizsgált kőzetminták közül 110 Schafarzik személyes gyűjtéséből származik, Papp Károly 14, Laczkó Dezső 13, Déchy 6 mintával szerepel. A többi mintát olyan útitársak gyűjtötték be, akik nem kísérték végig Déchy egy-egy útját, csak kisebb távolságokat tettek meg vele. Ez a kőzettani monográfia a mikroszkópos és makroszkópos kőzetleírásokkal és a Doby Géza által készített 20 kőzetkémiai elemzéssel Schafarzik legkiemelkedőbb petrográfiai munkája. A begyűjtött anyagot a Földtani Intézet kapta meg. Az intézet gyűjteménye 454 db kőzetmintával és kövülettel gyarapodott. BÖCKH János (1887) szerint azonban „korántsem megvetendők azok a tapasztalatok, melyek ismereteinek és nézetkörének bővítésére szolgálnak (Schafarzik Ferencnek)." Schafarzik munkáját, a hazai szakmai körökön kívül, a III. kötet megjelenése után a külföldi szakkörök is igen nagyra értékelték. A „Kaukasus" ismertetése során kitértek a petrográfiai részre is (CDIENER 1907, FR1EDERICHSEN 1908, OESTREICH 1909). Ezt megerősíti DÉCHY Mór is (1910), amikor így ír: „Schafarzik eredményei a szakkörökben is nagy érdeklődést keltettek". A nagy érdeklődés érthető is, mert Schafarzik munkájának megjelenése előtt kevés adatot találunk a Kaukázus kőzeteiről. Még a Merzbacher-féle úton begyűjtött kőzeteket leíró AMMON (1901) is csak 47 kőzetet ír le, azonban ezeket nem személyesen gyűjtötte be, mint Schafarzik az általa leírt kőzetek legnagyobb részét. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy Schafarzik Ferenc ezzel az útjával és munkájával örök időkre beírta nevét a Kaukázus havasi öveinek kutatásába és feltárásába. Az I. világháború előtt a Kaukázust kutató magyar geológusok között kétség kívül ő volt az, aki a legjelentősebb munkát végezte (DUDICH - VARGA 1976). Dr. Bidló Gábor Budapest Bartók Béta út 86. L3. H-1113 IRODALOM AMMON, L. v. (1901): Petrographische und paleontologische Bemerkungen über einige kaukasische Gesteine - In: Merzbacher: Aus den Hochregionen des Kaukasus. Leipzig, Bd.

2. BALÁZS D. (1992): Déchy Mór utazásai a Kaukázusban. Térképes útvonalfeldolgozás - Földr. Múz. Tan. 11. BIDLÓ G. (1974): Megemlékezés Schafarzik Ferencről, a hazai műszaki földtan megalapítójáról - Földtani Közi. 104. pp. 226-231. BÖCKH J. (1887): Igazgatói jelentés az 1886. évről. M. k. Földtani Intézet Évi Jelentése az 1886. évről - Budapest, pp. 8-10. DÉCHY, M. v. (1887): Mittheilungen über eine dritte Bergreise im Kaukasus - Oesterreichische Alpen-Zeitung, 9. pp. 1-4. Wien DÉCHY, M. v. (1889): Neuere Forschungen und Bergreisen im kaukasischen Hochgebirge - Mittheilungen des D. u, Oe. A V. Nr.4. pp. 1-12. DÉCHY, M. v. (1889): Das Masiv des Adai Choch -Petermanns Geogr. Mitteilungen. Heft Di. pp. 1-25. DÉCHY, M. v. (1905-07): Kaukasus. Reisen und Forschungen im kaukasischen Hochgebirge I—

III. - D. Reiner, Berlin DÉCHY M. (1910): Kaukázusi utazásaim tudományos eredményei MTA Math. Term, tud Ért. 28. pp. 524-549. DIENER, C. (1907): M. v. Déchy „Kaukasus" - Mitth. d. kk. Geogr. Gesellschaft in Wien. Heft 9. pp. 35-36. DUDICH, E. - VARGA, A. (1976): Beiträge ungarischer Wissenschaftler zur Erforschung des Kaukasus - Z geol. Wiss., Berlin, 4. pp. 549-551. FRIDERICHSEN, M. (1908): Déchy, Moriz von: Kaukasus - Zeitschrift für Erdkunde zu Berlin. Nr. 9. 641-642. OESTREICH, K. (1909): Der Kaukasus -Petermanns Geogr. Mitteilungen. Band 55. Heft 11. pp. 40-46. SCHAFARZIK F. (1886): Levél a Kaukázus vidékről - Földtani Közi 16. pp. 209-210. SCHAFARZIK F. (1887): Utazási jegyzetek a Kaukázusból - M. k. Földtani Int. Évi Jelentése az 1886. évről Budapest, pp. 173-196. SCHAFARZIK, Franz (1907): Petrographische Ergebnisse des während der Vorschungsreisen M. v. Déchy im Kaukasus gesammelten zusammengesetten kristallinischen Gesteine - In: M. v. Déchy: Kaukasus. Bd. III. pp. 177-266. Dr. Schafarzik Ferenc útinaplója, vázlatkönyve, bibliográfiai jegyzetelései, okmányéi. (Ajándékozás révén a szerző birtokában.) SZABÓ J. (1992): Déchy Mór kaukázusi utazásainak földrajzi eredményei - Földr. Múz. Tan. 11. THE ACTIVITIES OF FERENC SCHAFARZIK IN THE EXPLORATIONS OF THE CAUCASUS Mór Déchy led his 3rd Caucasian expedition in 1886, on which Ferenc Schafarzik, a geologist of the Hungarian Royal Geological Institute also took part. The journey was divided into 3 parts. First they explored the valley of the River Ardon and the area of the Ceja Glacier, in the second part they visited the spas of the North Caucasian foothills and the northern side of Elbrus, while in the third part they toured and studied the Dagestan area, the vicinity of Baku and the southern side of the Caucasus Mountains. The explorations of F. Schafarzik are described in the 1887 Annual Report of the Hungarian Royal Geological Society. Collected specimens of rocks and fossils - some 450 items - have been deposited at the Institute's collection. Rock specimens collected on the 3rd expedition as well as on the other ones led by Déchy were scientifically processed by Schafarzik. Pétrographie descriptions were done on 150 specimens, of them 20 even had their chemical analyses performed. The description is contained on pp. 177-266 of Vol. Ill of Déchy's „Kaukasus", published in 1907. This geological writing is the most outstanding work of the age on the Caucasus. Translated by B. Pokoly