Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Régi földgömbök a Földrajzi Múzeumban (Puskás K.)

ségéből került a múzeum állandó kiállítására, aliol Hunfalvy János vitrinjében látható. Gönczy-féle kis földgömb A fentebb említett, ugyancsak Gönczy Pál által szerkesztett, lábakon álló gömbnél kisebb és egyszerűbb kivitelű glóbusz, mely oktatási célra, iskolák számára készült, természetföldrajzi adatokkal s politikai határokkal. Átmérője 30 cm, magassága 52 cm. Ferrói meridián. Évszám nincs rajta, csak feltételezzük, hogy a múlt század 70-es, 80-as éveiből származik. (Sajnos mindmáig nem készült összefoglaló kataszter a Magyarországon használt glóbuszokról, amely alapján azonosíthatnánk.) Felirata szerint „A legújabb és legjobb források szerint készített FÖLDGÖMB, magyarította Gönczy Pál, kiadja Schotte Ernő és társa Berlinben". A berlini Emst Schotte cég korának egyik legismertebb tanszergyártó vállalata volt. A földgömbön Gönczy Pál „magyarításának" egyik érdekes példája, hogy az óceán kifejezés helyett a tenger szót használja. A földgömb a Magyar Földrajzi Társaság tulajdona és a Magyar utazók, földrajzi felfedezők c. kiállítás glóbusztemiében látható. Kogutowicz Manó fele földgömb A földgömböt 1910-ben Budapesten a Magyar Földrajzi Intézet Rt. adta ki, szerkesztője pedig a hazai polgári térképészet „atyja": a lengyel származású Kogutowicz Manó (1851-1908), aki a glóbusz megjelenését már nem élte meg. A földgömb átmérője 50 cm, magassága a négylábú faállvánnyal 104 cm. A gömböt fokbeosztású fém keret veszi körül. Iskolai oktatás céljára készült, tartalma domborzati és politikai információkat ad, természetesen magyar névanyaggal. Kartográfiai érdekessége, hogy az eddig ismertetett régebbi földgömbökkel szemben ennek a glóbusznak a kezdő meridiánja a Greenwichen áthaladó hosszúsági kör. Sajnálatos, hogy a szép kivitelű glóbusz erősen kopott állapotban van, névanyaga alig olvasható, mivel mint kiderült, az előző helyén a gondos takarítónő vegyszeres ruhákkal törölgette. A glóbuszt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem földrajzi tanszéke (Bora Gyula professzor) adományozta múzeumunknak. Kogutowicz Károly-féle földgömb A földgömb szerkesztője a híres térképész, Kogutowicz Manó fia, Kogutowicz Károly geográfus, egyetemi tanár (1886-1948), névanyagának összeállítója pedig az érdi Takács József kartográfus (1901-1986). A térképszelvényeket rajzolta és nyomta a Magvar Királyi Állami Térképészeti Intézet, magát a glóbuszt Turner István dombortérképészete készítette, kiadója pedig Kókai Lajos könyvkereskedő, aki az 1930-as évektől térképek és földgömbök kiadására szakosodolt. A glóbusz átmérője 32 cm, magassága 56 cm. A kezdő hosszúsági kör az angliai Greenwichen halad át. A névanyag viszonylag gazdag, Magyarország terülelén négy várost tüntet fel. Elsősorban politikai térkép, az országokat eltérő színekkel jeleníti meg. Dátum nem található rajta, de könnyen kikövetkeztethető, hogy az 1940-es évek elején készülhetett, mivel Magyarországhoz tartozónak jelöli a visszacsatolt felvidéki és észak-erdélyi területeket. Füsi-féle földgömb Földgömbgyűjteményünk viszonylag legfiatalabb darabja a Füsi Lajos (1920-) egyetemi docens által szerkesztett, 40 cm átmérőjű, 70 cm magas glóbusz. Természetesen a kezdő meridián ezen is Greenwichen át húzódik. Elsősorban domborzati és vízrajzi térkép, de megrajzolták rajla a politikai határokat is. Magyarország névanyaga: Duna, Balaton, Budapest. A kiadás ideje ezen sincs feltüntetve, az alkotójától kapott felvilágosítás szerint 1955-56. A glóbuszt a Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztálya készítette és Füsi Lajos ajándékaként került múzeumunk tulajdonába. Végezetül köszönetet mondok /'. Bartha Lajosnak, a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárosának a fenti összeállításhoz, valamint az ennél sokkal részletesebb múzeumi nyilvántartás megszervezéséhez nyújtott szakmai segítségért. Kérésére itt ismertetjük még az alábbi glóbuszt. Adami-Kiepcrt földgömb Ez a művészi kivitelű íróasztalglóbusz nem a múzeumban, hanem a Magyar Földrajzi Társaság székházában (Budapest, VI., Andrássy út 62.) található, de az érdeklődők megtekinthetik. Bartha IMJOS tájékoztatása szerint a 34 cm átmérőjű földgömb 1874-ben Berlinben készült, tervezője és rajzolója C. Adami alapján H. Kiepert, gyártója D. Reimer. A fokhálózatot 10 fokos közökben húzták meg. ferrói meridiánnal. A papír-gipsz anyagú gömböt háromlábú faállványra szerelték, naptárkeret veszi körül fokbeosztással és állatövi jegyekkel. Eredetileg iránylű is volt rajta, de ez már hiányzik. A gömb réznieridiángyűrűben forog, szöge elfordítható. Tematikailag természetföldrajzi glóbusz, jól kidolgozott hegyrajzzal, aránylag sok folyóval. Bemutatja a tengeráramlásokat, a fő hajózási útvonalakat. Csak a legfontosabb városokat tünteti fel. Az északi és déli sarkvidék még hiányos, Grönland északon egy nagy szárazföldből folytatódik. Magyarország neve nincs kiírva, csak „Österreich". Magyar helynevek sincsenek, a Balaton is hiányzik. A földgömb a Magyar Földrajzi Társaság tulajdona, még a múlt században szerezték be. Az idő vasfoga, a Társaság többszöri költözése megviselte, feliratai megkoptak, lakkozása elszürkült, sőt a gömb több helyen betört. Puskás Katalin