Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Ifjú világjárók, kutatók előadóülése Érden (Kovács S.)

kezdve a helyiségeket fokozatosan átadták az érdi Szent István polgári fiúiskolának. 1942-ben Ofaluból a községi elöljáróság költözött be az épületbe, és a nagyobb termeket válaszfalakkal irodákká alakították át. Érd várossá válásával (1979) a tanácsi hivatalokat fokozato­san új épületbe telepítették át, a felszabadult helyiségeket -jellegüknek jobban megfelelően - múzeumi célra adták át. A műemléki épület állaga egyre gyorsabban romlik. : W Ül \MM Az előtte elhaladó óriási autóforgalom következtében a falak repedeznek, a homlokzat omladozik. Megfelelő szigetelés hiánya miatt a vizes falakról omlik a vakolat, helyenként már a csupasz téglák látszanak. Minél előbb || Ilii szükség lenne egy általános felújításra, mely a pince rendbehozatalát is megoldhatná. Balázs Dénes ^fe^rir: p mi' if in un il il •III II; Ii! Ezúton mondok köszönetet Késő Géza mérnök úrnak az épülettel kapcsolatos információkért és az általa készített rajzok rendelkezésemre bocsátásáért. IRODALOM DERCSÉNY1 DEZSŐ, szerk. (1958): Pest megye műemlékei. M. - Bp. GENTHON ISTVÁN (1959): Magyarország műemlékei. I. Dunántúl - Bp., pp. 94-95. IMRÉM/SZABÓ IMRE (é.n.): Öreg udvarházak, régi kúriák és paraszthá­zak Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegyében - Bp. Az egyik udvari hármas ablak pilaszterek között, felül lunettás szemöldökpárkánnyal JOVICZA IGNÁC (1970): Érd története és műemlékei. Kézirat - Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd NAGY IVÁN (1865, 1988): Magyarország családai czímerekkel és nemze­dékrendi táblákkal. XI. kötet, p. 194. - Pest KERESKÉNY1 GYULA (1874): Érd (tlamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata - Székesfehérvár RADOSJENŐ (1958): Hild József, Pest nagy építőjének életmüve - Bp. ZÁDOR ANNA (1967): Pollack Mihály Fejér megyei működése-Székesfe­hérvár IFJÚ VILÁGJÁRÓK, KUTATÓK ELŐADÓÜLÉSE 1991. június 12-én 10 órai kezdetlel évi két nagyren­dezvényünk egyikeként ifjú világjárók előadóülésére került sor múzeumunkban. Harmat Béla polgármester köszöntője után dr. Gábris Gyula egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára tartott megnyitó beszédet. Elmondta, hogy a Magyar Földrajzi Társaság februárban létrehozta a Teleki Sámuel Alapítványt, mely tanulmányutakat, expedíciókat segít tanácsokkal, szer­vezéssel, s ha alaptőkéjük növekedni fog, a későbbiekben pénzzel is. Ezt követően tíz előadó tctlc közkinccsé diaképek segítségével úti élményeit, tapasztalatait. Gál József a Szent Jupát vitorlással. Fa Nándorral közös, 717 napos, 1987-ben végrehajtott Föld körüli utazásáról tartott előadást. Szólt küszöbön álló újabb, családi körben lebonyolításra kerülő, ötévesre tervezett, nagyszabású tengeri hajóúljáról is. Németh Károly egyetemi hallgató diáktársaival. Kovács Ritával és Szálkai Zoltánnal együtt „Kamcsatka útjain" tett vándorlásaikról szólt. Takácsné Bolner Katalin, a Barlangtani Intézet munkatársa „Bar­langkutató expedícióval Kirgíziában" címmel tartott előadást. Szabó Ödön, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanársegédje „Barangolások Kínában biológus szemmel" címen tartott diavetítést. Dr. Vörös András orvos „Élmények Irián Barátban, a pápuák földjén", míg dr. Lerner János térképész, a Magyar Földrajzi Társaság tudományos titkára „Száz évvel Teleki után Kelet­Afrikában" címmel tartott előadást. Leél-Őssy Szabolcs geológus a Pamírban és a Himalájában, Tibetben szerzett élményeit, míg Kecskés Ferenc botanikus, a Kertészeti Egyetem tanársegédje a Lipari-szigeteken található vul­kánokon szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgató­sággal. Bottlik Zsolt, a Steinmetz Miklós Gimnázium tanára Dávid Zoltánnal, Györki Károllyal és Szigetvári Zsolttal közösen végrehajtott, Bell Miksa és Sajnovics János nyomában tett, 50 napos skandináviai kerékpártú­rájuk, míg dr. Kubassek János múzeumigazgató a ved­dák földjén, Sri Lanka szigetén tett expedíciója élménye­it ismertelte. Az előadók közül ketten - Gál József és Kubassek János - már könyv alakban is közzétették utazásuk során szerzett gazdag tapasztalataikat, élmé­nyeiket. Kovács Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom