Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
MÚZEUMI HÍRADÓ - Bukovinai székely találkozó és tudományos tanácskozás (Kászoni D.)
BUKOVINAI SZÉKELY TALÁLKOZÓ ÉS TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS ÉRDEN A bukovinai székelyek a 18. században szakadtak ki az erdélyi székelységből, amikor az 1764-es madéfalvi vérfürdő után menekülniük kellett. Egy évtizedes moldvai bujdosás után gróf Hadik András összegyűjtötte és Bukovinában telepítette le őket. Ekkor alakult meg az az öt kis falu, melynek nevét ma már csak a régi térképek őrzik: Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts és Józseffalva. (Róluk részletesebben a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. számában olvashatunk az 54-56. oldalon.) Négv bukovinai székely falu (Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten) egv múlt század végi osztrák térképen. (Az ötödik falu, Józseffalva távolabb délre fekszik) A Kárpátokon túl elszigetelten élő kis székely közösség visszahozatalára több kísérlet történt. 1883-ban egy részüket az Al-Duna mellé telepitették, leszármazottaik ma is ott élnek a jugoszláviai Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza falvakban. A nagy többség szervezett átköltöztetésére 1941 májusában került sor, amikor az öt falu 13 400 főt számláló népét a visszacsatolt Bácskába irányították. 1944-ben azonban a szerbek elől innen is menekülniök kellett, s mindenüket hátrahagyva Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megye falvaiban állapodtak meg. A 60-as években mintegy 300 család fővárosi munkalehetőség reményében - Érdre költözött. Az ötven évvel ezelőtt történt hazatérésük örömére a bukovinai székelyek 1991. május 9-12. között országos találkozót és tudományos tanácskozást rendeztek Érden. A rendezvénysorozat bevezetőjeként május 9-én a Budai Várban megkoszorúzták Hadik András szobrát és ünnepi beszédek hangzottak el. Este a Magyar NéphadA bukovinai székelyek települései az Al-Duna mentén (alábúzott nevek). (Forrás: Erdély térképe, Magyar Földrajzi Intézet kiadása, 1935 táján.) sereg Művelődési Házában az ország különböző részeiből és Jugoszláviából érkezett bukonivai székely népi együttesek tartottak gálaműsort. Május 10-én délelőtt az érdi Pártok Házában Harmat Béla, Érd város polgármestere nyitotta meg a tudományos tanácskozást, amelyen történészek, néprajzkutatók, írók tartottak előadásokat, és két képzőművészeti tárlatot is bemutattak. A nap záró eseményein részt vett Aiuirásfahy Bertalan művelődési miniszter is. Május 11-én folytatódtak az előadások és megnyitották a székely népművészek kiállítását. A Magyar Földrajzi Múzeum részéről dr. Kubassek János igazgató tartott előadást Teleki Pálról, aki jelentős szerepet játszott a bukovinai székelyek hazatelepítésében. A találkozó résztvevői megtekintették a múzeum kiállításait, benne a múzeum „ékszerdobozát", a bukovinai székelyek népművészeti gyűjteményét. Este a találkozót megtisztelte látogatásával Antall József miniszterelnök és nagyhatású beszédet mondott. A záró napon, május 12-én a találkozóra egybegyűltek közös hálaadó istentiszteleten vettek részt, és megemlékeztek az 1944 októberében elhurcolt negyvenkét bukovinai emberről. Délután az együttesek szívet melengető, szemet gyönyörködtető fesztiválon búcsúztak el egymástól. A nagysikerű találkozó megrendezése a fáradhatatlanul, önzetlenül tevékenykedő Kóka Rozália, az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör vezetőjének érdeme. Köszönjük odaadó munkásságát. Kászoni Dénes