Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Bukovinai székely találkozó és tudományos tanácskozás (Kászoni D.)

BUKOVINAI SZÉKELY TALÁLKOZÓ ÉS TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS ÉRDEN A bukovinai székelyek a 18. században szakadtak ki az erdélyi székelységből, amikor az 1764-es madéfalvi vérfürdő után menekülniük kellett. Egy évtizedes mold­vai bujdosás után gróf Hadik András összegyűjtötte és Bukovinában telepítette le őket. Ekkor alakult meg az az öt kis falu, melynek nevét ma már csak a régi térképek őrzik: Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfalva, Istensegíts és Józseffalva. (Róluk részletesebben a Földrajzi Múze­umi Tanulmányok 4. számában olvashatunk az 54-56. oldalon.) Négv bukovinai székely falu (Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten) egv múlt század végi osztrák térképen. (Az ötödik falu, Józseffalva távolabb délre fekszik) A Kárpátokon túl elszigetelten élő kis székely közös­ség visszahozatalára több kísérlet történt. 1883-ban egy részüket az Al-Duna mellé telepitették, leszármazottaik ma is ott élnek a jugoszláviai Székelykeve, Hertelendy­falva és Sándoregyháza falvakban. A nagy többség szervezett átköltöztetésére 1941 májusában került sor, amikor az öt falu 13 400 főt számláló népét a visszacsa­tolt Bácskába irányították. 1944-ben azonban a szerbek elől innen is menekülniök kellett, s mindenüket hátra­hagyva Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megye falvaiban állapodtak meg. A 60-as években mintegy 300 család ­fővárosi munkalehetőség reményében - Érdre költözött. Az ötven évvel ezelőtt történt hazatérésük örömére a bukovinai székelyek 1991. május 9-12. között országos találkozót és tudományos tanácskozást rendeztek Érden. A rendezvénysorozat bevezetőjeként május 9-én a Budai Várban megkoszorúzták Hadik András szobrát és ünnepi beszédek hangzottak el. Este a Magyar Néphad­A bukovinai székelyek települései az Al-Duna mentén (alábúzott nevek). (Forrás: Erdély térképe, Magyar Földrajzi Intézet kiadása, 1935 táján.) sereg Művelődési Házában az ország különböző részei­ből és Jugoszláviából érkezett bukonivai székely népi együttesek tartottak gálaműsort. Május 10-én délelőtt az érdi Pártok Házában Harmat Béla, Érd város polgármestere nyitotta meg a tudomá­nyos tanácskozást, amelyen történészek, néprajzkutatók, írók tartottak előadásokat, és két képzőművészeti tárlatot is bemutattak. A nap záró eseményein részt vett Aiuirás­fahy Bertalan művelődési miniszter is. Május 11-én folytatódtak az előadások és megnyitot­ták a székely népművészek kiállítását. A Magyar Föld­rajzi Múzeum részéről dr. Kubassek János igazgató tartott előadást Teleki Pálról, aki jelentős szerepet játszott a bukovinai székelyek hazatelepítésében. A találkozó résztvevői megtekintették a múzeum kiállítása­it, benne a múzeum „ékszerdobozát", a bukovinai széke­lyek népművészeti gyűjteményét. Este a találkozót meg­tisztelte látogatásával Antall József miniszterelnök és nagyhatású beszédet mondott. A záró napon, május 12-én a találkozóra egybegyűltek közös hálaadó istentiszteleten vettek részt, és meg­emlékeztek az 1944 októberében elhurcolt negyvenkét bukovinai emberről. Délután az együttesek szívet melen­gető, szemet gyönyörködtető fesztiválon búcsúztak el egymástól. A nagysikerű találkozó megrendezése a fáradhatatla­nul, önzetlenül tevékenykedő Kóka Rozália, az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör vezetőjének érdeme. Kö­szönjük odaadó munkásságát. Kászoni Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom