Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Régi földgömbök a Földrajzi Múzeumban (Puskás K.)

RÉGI FÖLDGÖMBÖK A FÖLDRAJZI MÚZEUMBAN A Magyar Földrajzi Múzeum fialal intézmény, így nem büszkélkedhet olyan glóbuszgyűjteménnyel, mint az Országos Széchényi Könyvtár vagy az évszázados oktatási központok: a debreceni Református Kollégium és a pannonhalmi apátság. Múzeumunk földgömbállománya elsősorban az elmúlt évek adományaiból gyarapodott, néhányat pedig kölcsönként mutatunk be a kiállításon. Jelen összeállításban az értékesebb, ritkaságnak számító gömbjeinkét ismertetjük. Nagv forgó földgömb Múzeumunk látványossága az a nagy földgömb, amely a Magyar utazók, földrajzi felfedezők c. állandó kiállítás első termének közepén, egy gúla alakú emelvényen áll. (Fényképe a jelen füzet címoldalán látható.) Átmérője 80 cm, magassága az emelvénnyel együtt 1,84 m. Domborműves glóbusz, fokhálózat nélkül, sötét tónusú olaj festék kel színezve. A kézzel írott névanyag angol nyelvű, néhány hibával (pl. Hawai). A földgömböt eredetileg függőleges vastengellyel egy fatábiára erősítenék, ezt alakították át a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának dolgozói társadalmi munkában úgy, hogy egy kis villanymotor segítségével a földgömb lassú forgásba hozható. A földgömb egyedi készítmény, alkotói ismeretlenek, semmi felirat nem utal rájuk. Feltehetően még a múlt századból való. Múltjából annyi ismert, hogy valamikor a Honvéd Térképészeti Intézet tulajdonában volt, onnan került a Hadtörténeti Múzeum pincéjébe, s végül a múzeumunkba. Gönczy-féle állványos földgömb A kiállítás egyik leglátványosabb és legrégibb földgömbje a hires kartográfus, Gönczy Pál (1817-1892) által szerkesztett glóbusz. Átmérője 46 cm, naptárkeret és fokbeosztásos meridiángyűrű veszi körül. Szépen faragott, fekete színű, háromlábú faállványra szerelték, ezzel együtt magassága 1,07 m. Felirata szerint a térképi rajzot s névanyagot a lipcsei //. Kunsch metszette kőbe és nyomtatta ki, maga a glóbusz azonban Prágában készült 1863-65 között Felk János műintézetében. Felk János, helyesebben Ján Felkl és fai a Prága melletti Rostokban dolgoztak és a magyarországi glóbuszok legfőbb gyártói voltak az 1860-as, 70-es években. Földgömbünkön a kezdő délkör (null-meridián) a Kanári-szigetekhez tartozó Ferrón (Hielo-szigeten) megy át, a régi kartográfiában ez számított az Ovilág legnyugatibb pontjának (a greenwichi délkörtől Ny-ra 17" 39' 16"-ra). A kornak megfelelően Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként szerepel a földgömbön, városaink közül csak Budapestet és Szegedet tüntették fel. A glóbusz a Magyar Földrajzi Társaság tulajdona, kölcsönképpen látható állandó kiállításunkon üvegbura alatt. Idős kora ellenére viszonylag jó állapotban van, csak a felírások kopottak. Hunfalvy-féle földgömb A kiállítás egyik legrégebbi, egyben legkisebb földgömbje. Átmérője mindössze 21 cm, magassága a szépen faragott állvánnyal együtt 43 cm. Magyar feliratait Hunfalvy János (1820-1888), az első magyar földrajzprofesszor szerkesztette, kiadója pedig a már említett prágai Ján Felkl, pesti bizományosa Lauffer és Stolp. Oktatási célra készült, felirata szerint „Földünk a legújabb felfedezések nyomán''. Minthogy akkoriban a sarkvidékeket alig ismerték, a glóbusznak ezek a részei hiányosak. A fokhálózat 10°-os közökkel készült, ferrói kezdő délkörrel. Természetföldrajzi földgömb: ábrázolja a nagyobb hegységeket, a jelentősebb folyókat, tengeráramlásokat és a fő hajózási útvonalakat, de csak a nagyvárosokat tünteti fel. A glóbusz préselt kemény kartonpapírból készült gipszbevonattal, s erre ragasztották fel a 12 szelvényből álló nyomtaton, színezett földtérképet. (A földgömbkészítés régi technikája megtekinthető kiállításunkon a magyar térképészek termében.) A Hunfalvy-féle földgömb a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem földrajzi intézetének tulajdona, dr. Szabó József szíves4