Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A sóskúti Zelezna Baba-barlang (Balázs D.)

-9,27 m J LQJ /1 sóskúti Zelezna Baba-barlang alaprajza (fent) és a joág hossz-szelvénye (lent). Felmérték 1989-ben: Szabó Zoltán és Szabó Levente (Acheron Barlangkutató Szakosztály) A barlang szláv eredetű különös nevéhez („vas anyóka", „vas banya") számos népi monda fűződik. A barlangot a környékbeliek igen régóta ismerték, időnként emberek is laktak benne. A törökdúlások idején sokan itt kerestek menedéket. Egy monda szerint a barlang egészen Etyekig húzódott (7 km), ez természetesen csak a képzelet szüleménye. A Zelezna Baba-barlang fáradhatatlan kutatója volt a diósdligeti Halász Árpád geológus (1921-1985). Még ifjúkorában ő készítette el a barlang leírását és térképét 1939-ben, a következő években pedig ásatásokat végzett a barlang belső termeiben. Kutatásai során temérdek kerámiatöredék és csontanyag került elő, amelyet beszolgáltatott a Magyar Nemzeti Múzeumba. Munkáit naplóban, rajzokban örökítette meg. amelyeket a Földrajzi Múzeum archívuma őriz. A barlang pontos felmérését 1989-ben az Acheron Barlangkutató Szakosztály tagjai végezték el, térképüket mellékelten közöljük. Az alaprajzon megfigyelhető, hogy a bejárati teremből két barlangág indul délnyugati irányba. Az északi barlangág 40 m hosszú, gyengén lejtő, keskeny kúszófolyosó, amely a közepe táján bővül ki kb. 2 m magas omladékos teremmé. Belső vége „gilisztajárattá" szűkül össze, ahová már az ember nem fér be. A barlang bejárata (a szerző felv.) A déli barlangág tágasabb, de 23 m-re a mészkőtörmelék és hordalék teljesen kitölti az üreget. Az Acheron kutatói ezt a részt Remény-teremnek nevezték el, mert bontás útján itt továbbjutásra nyílik lehetőség. A barlang feltérképezett teljes hossza 63 m. Cseppkőképződmények vagy egyéb érdekes ásványkitöltés nem található benne. A hosszú, keskeny barlangfolyosókat a kőzettestben áramló vízfolyások alakították ki abban az időszakban, amikor a Benta-patak völgyének bevágódása még a kezdeténél tartott. Azóta a szárazzá vált üregek pusztulnak, a mennyezet ma is omladozik, ezért a barlang látogatása nem veszélytelen. Balázs Dénes