Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Ajtay Ferenc László: Száz éve született Tulogdi János

A 80 éves Tulogdi János a kalotaszegi szobájában (1971) rétegében talált sziréna (ősemlős) fogát, melynek alapján következtetett az ősföldrajzi viszonyokra. 1973-ban je­lent meg a Kriterion Könyvkiadónál a Földrajzi Kislexi­kona, amelyet Bálás Árpád és dr. Madarász Antal volt tanítványaival szerkeszteti. Tudományos közléseinek és népszerűsítő írásainak száma meghaladja a kétszázai, s ennek legnagyobb része Kolozsvár környékére, Kalota­szegre és a karsztvidékekre vonatkozik, beleértve a Tordai-hasadékot is. Mint tudós és természetjáró több hazai és nemzetközi kongresszuson vett részt. 1927-ben Ion Borcea profesz­szorral együtt a Nemzetközi Állattani Kongresszuson járt Budapesten, rá egy évre a Romániai Biológusok Első Kongresszusán Bukarestben, ahol Emil Racovitá elnöklele alatt értekezést olvasott fel az iskolai kirándu­lások szerepéről az ifjúság nevelésében. 1932-ben a Chamonix-i, majd 1933-ban a Cortina di Ampezzo-i Nemzciközi Turista Kongresszus résztvevője volt. Ez alkalommal gyalogszerrel bejárta az Alpokban a Dolo­mitokat, a legjelentősebb völgyeket; a Mont Blanc hóborílotta lejtőin 3100 méterig kapaszkodott fel. Min­dezek a hegymászó teljesítmények nem tűnnének jelen­tőseknek, ha nem vennők tekintetbe azt a szomorú tényt, hogy dr. Tulogdi János az első világháborúban, a Piave menti harcokban combcsontlövést kapott. Sebesülése következtében összesen 5 műtéten esett át, kétszer 6-6 hónapig volt gipszben, 2 és fél évig feküdt ágyban. Különben az egész világháború alatt katona volt, 1914. augusztus l-jétől 1918. augusztus 31-ig. Mindezek ellenére Tulogdi professzor úr a rá jellemző óriási akaraterővel, a tudományi, az ismereti erjesztő és természetjáró tevékenységét lelkesedéssel és odaadással művelte. Érdemei elismeréseképpen a 100 éves jubileu­mát ünneplő Magyar Földrajzi Társaság 1972-ben tiszte­letbeli tagjává választotta. A megtisztelő címet a Nem­zetközi Földrajzi Unió Első Regionális Konferenciája megnyitó ülésén adták át és hirdették ki. Fájó, hogy az eseményen Tulogdi professzor úr - az akkori politikai helyzet miatt - személyesen nem lehetett jelen. A tanár és nevelő Dr. Tulogdi János egész életét az ifjúság oktatásának és nevelésének szentelte. Azt mondhatjuk, hogy tanítás­ra, oktatómunkára született. Mert ene is születni kell! Súlyos háborús sebesülése után hazaérkezve a kolozs­vári Református Kollégium földrajz és természetrajz katedráját ajánlották fel neki, amit örömmel el is foga­dott. 1918. szeptember l-jétől 1945. október l-ig műkö­dött a Református Kollégiumban. Miután 1945-ben Kolozsváron megalakult a Bolyai Tudományegyetem, őt kérték fel a Földrajz-Földtan Kar földrajzi katedrája-

Next

/
Oldalképek
Tartalom