Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Torday Emil emlékei Londonban
Föklrajzi Múzeumi Tanulmányok, 10. szám, 1991. pp. 41-46., Érd TORDAY EMIL EMLÉKEI LONDONBAN Dr. Kubassek János ÖSSZEFOGLALÁS Torday Emil, a brit-magyar tudományos kapcsolatok kiemelkedő személye élete második felét a British Museum szolgálatában töltötte, A tanulmány szerzője 1989-ben az MTA-Soros Alapítvány támogatásával a helyszínen kutatta a Tordayra vonatkozó emlékeket, feljegyzéseket és a British Muscumban található tárgyi anyagot. Azonosította egykori lakóházát és a kórházat, ahol elhunyt. Megtalálta a Kongó-medencében készített fényképeit, amelynek legértékesebb darabjairól másolatokat készíttetett. Találkozott az Afrika-kutató örökségét gondozó szakemberekkel és felkereste az idős Torday Ursulát, Torday Emil leányát. -A jeles utazó emlékét példamutatóan ápolják Angliában, több könyvet adtak ki afrikai munkásságáról 1990 novemberében pedig kiállítást rendeztek „ Torday Emil és Kongó művészete" cínunel A brit-magyar tudományos kapcsolatok történetében kiemelkedő szerepet játszott Torday Emil, aki több mint két éviizeden át a British Museum szolgálatában dolgozott. 1989 őszén az MTA-Soros Alapítvány támogatásával végzetl kutatómunkám során alkalmam nyílt megismerni a Londonban található Torday emlékeket. Munkám során az alábbi fő kérdésekre kerestem választ: 1. Mi történt Torday Emil 1900 és 1909 között a Kongómedencében telt expedícióinak néprajzi gyűjteményével? 2. Mi lett a sorsa páratlan dokumentumértékű afrikai fényképgyűjleményének, naplóinak, leveleinek, eredeti jegyzeteinek? 3. Hol volt a tudós egykori londoni lakóháza? Hol élt, dolgozott? Hol halt meg, s hol található a nyughelye? 4. Élnek-e leszármazottai? 5. Fellelhető-e valahol - esetleg kallódó - személyes hagyatéka? Kutatásaim egyik ösztönzője és segítője Kálmán Gyula csornai tanár volt, aki a Népszabadság 1981. február 1-i számában „A kongói néger törzsek barátja" címmel megemlékezést közölt Torday Emilről. Kálmán Gyula révén sikerült kapcsolatot teremtenem Torday Emil Budapesten élő unokahúgával, Jávorka Pálnéval. 1983-ban háromhetes önköltséges londoni tartózkodásom során kezdtem el a tájékozódást, mely az idő rövidsége miatt csekély eredménnyel járt. Hazautazásom előtti napon kaptam meg Jávorka Pálné levelét, melyben a következőket írta: „Torday Emil édesanyám testvérbátyja ... egyetlen leszármazottja T. Ursula, aki tudomásom szerint nem ment férjhez, miután béna és csak géppel tud járni. Nem biztos, hogy életben találja, miután ő is túl van a 70-en. Ha esetleg mégis él, tessék megmondani, hogy apja Aranka nővérének Márta lánya adta meg a címét. Egy régi, 1930-as cím: 17. The Grove Boitons S.W. 10. Amennyiben meghalt, jó volna megtudni, hogy a Torday gyűjtemény kinek a birtokában van?" 1983-ban csak annyit tudtam megállapítani, hogy Torday Ursula a megadott címről még a II. világháború előtt elköltözött. Sajnos, időm rövidsége miatt akkor ezen a szálon nem tudtam továbbhaladni, s évekig nem volt lehetőségem a munkát folytatni. A fordulópont 1985. november 2-án történt, amikor ifj. Bartha Lajos kíséretében ellátogatott a múzeumba Anita McConnell.a Királyi Természettudományi Intézet tudománytörténésze, aki nagy érdeklődéssel nézte meg a kiállítást és felajánlotta segítségét a londoni Tordayemlékek felkutatásához. McConnell úgy emlékezett, hogy Torday Ursula híres író lett, s több új könyvét adták ki a közelmúltban. Ezek alapján valószínűnek tartotta, hogy még életben van. Anita McConnell közvetítésével kerültem kapcsolatba John Mack etnográfussal, a British Museum néprajzi részlege, a Museum of Mankind kutatójával, aki két évlizede foglalkozik az afrikai népek törzsi művészetével, s külön Torday munkásságával.
