Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Torday Emil emlékei Londonban

Torday Emil utolsó fényképe 1989 októberében Londonban személyesen is megismerkedtem John Mack-kel, aki arról tájékoztatott, hogy a Torday Emil által a Kongó-medencében, a mai Zaire területén gyűjtött, több mint 3000 tárgyból álló anyag a British Museum legértékesebb és legalaposabban dokumentált közép-afrikai kollekciója. John Mack - aki kitűnően ismeri az afrikai körülményeket, mert maga is hosszabb időt töltött a kontinensen - Torday Emilt az antropológia terep- és dokumentációs munka úttörőjeként tartja számon. Véleménye szerint Torday gyűjtési módszerei - a sokoldalú kérdőíves leírás, a fotózás és a helyszíni hangfelvételkészítés módszertanilag is kezdeményező és újító szerepet játszottak az afrikai népek kutatásában. A néprajz szemszögéből tevékenysége nemcsak Egyenlítői-Afrikában, hanem az egész földrészen tudománytörténeti mérföldkőnek számít. Tárgygyűjtési szempontjai sokoldalúak és szerteágazóak voltak. Elsősorban a Kongó-medence népei - a búsongok, a bambaiák, a bajakák és a batatelék kultúrájával, hiedelemvilágával, vallási szokásaival kapcsolatos szobrok, maszkok, hangszerek, áldozati kések alkotják a Torday-gyűjtemény leglátványosabb gerincét, de a mindennapi élet, a halászat, vadászat, a háztartás, lakás, főzés eszközei is megtalálhatók a kollekcióban. John Mack tisztázta, hogyan kezdődött Torday kapcsolata a British Museummal. 1904. október 4-én levélben kereste fel Sir Hercules Read-eX, a múzeum néprajzi osztályának kurátorát, és felajánlotta néhány, a balubák földjén gyűjtött tárgyat. Egy héttel később személyesen jelentkezett és Kongó Szabad Állam délkeleti vidékéről származó 38 darabos kollekciót ajándékozott az intézménynek. A tárgyak pontos, funkciójukra, használatukra is vonatkozó leírása jelezte, hogy gyűjtőjük nem lelkes amatőr, hanem egy ösztönösen dolgozó, kitűnő megfigyelő és lényeglátó képességgel megáldott kutató. Torday 1905-ben mára British Museum megbízásából és anyagi támogatásával tért vissza Kongóba, hogy előre meghatározott szempontok szerint módszeres terepmunkát és gyűjtéseket végezzen. Munkája eredményeivel 1990 novemberétől a British Museum látogatói is megismerkedhetnek a John Mack állal rendezett,, Torday Emil és Kongó művészete" című reprezentatív kiállításon, melyről egy szép, színes katalógust is megjelentettek. Torday fotódokumentációja, jegyzetei, levelei Torday híres koponya-gyűjteménye és fotódokumentációja után nyomozva Miss E. Allen, a Royal College of Surgeons kurátora közléséből tudtam meg, hogy a páratlan anyag 1941-ben német bombatámadáskor keletkezett tűzvész következtében elpusztult. Torday számos antropológiai feljegyzése és több ezer fekete-fehér fényképe, valamint ezek pótolhatatlan negatívjai a lángok martalékává váltak. Csupán két Torday állal adományozott badjok koponya maradt meg... A háborús pusztítást azonban túlélte az akkor éppen véletlenül más intézménybe kikölcsönzötl fotóanyag. A Royal Anthropological Institute archivumában Joluithan Benthall igazgató és Roslyn Poignant segítségével bukkantam rá arra a mintegy 1500 felvételt tartalmazó, javarészt publikálatlan fényképanyagra, melyet Torday Emil a Kongó-medence néptörzseiről készített. Jonathan Benthall hozzájárult ahhoz, hogy az általam legérdekesebbnek tartott, mintegy kilencven felvételről önköltséges áron nagyításokat rendelhessek, és megadta a Magyarországon történő felhasználási és publikálási engedélyt is.* Torday fotóinak tudományos jelentőségét érzékelteti, hogy 1980-ban a British Museumban önálló kiállítást * Ezúton szeretnék köszönetet mondani Juba Ferencnek (Bécs), Bodnár Imrének, Szecsei Józsefnek, Szűcs Bélának, Vásárhelyi Istvánnak, Balogh Tamásnak, Gyurán Jánosnak (Kanada, Toronto), Radies Gézának (USA, Chicago) és Szörényi Évának (Puerto Rico, San Juan), hogy önzetlen anyagi segítségükkel lehetővé tették a költséges reprodukciók elkészítését, valamint a nagy metuiyiségü egyéb tudománytörténeti értékű anyag fénymásolását. Az ö segítségük nélkül nem juthatott volna Magyarországra e páratlan fényképgyíijtcmény. Egyben irt mondok köszönetet Francis és Tünde Laxnak, akik megküldték részünkre a British Museumban rendezett „Torday Emil és Kongó művészete" c. kiállítás katalógusát.