Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
ÉRTEKEZÉSEK - Hadobás Sándor: Lászai (Lazói) János utazásai a Szentföldre
Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. szám, 1991. pp. 19-22., Érd LÁSZAI (LAZÓI) JÁNOS UTAZÁSAI A SZENTFÖLDRE Hadobás Sándor ÖSSZEFOGLALÁS A középkorban magyarok is gyakran vettek részt szentföldi zarándoklaton. Az akkori viszonyok között hosszú, veszélyes és komoly megpróbáltatást jelentő utazásokról azonban csak kevés magyar leírás maradt fenti. A legfontosabb Pécsváradi Gábor ferences szerzetes útikönyve (Compendiosa descriptio, 1519; magyarul: Jeruzsálemi utazás, 1983). Német szerzők munkái őrizték meg Lászai (Lazói) János erdélyi főpap 1483. évi közel-keleti útjának részleteit. Ezek alapján Lászait méltán emlegethetjük korai utazóink között. A szerző röviden isimrteti a zarándokutat, s egyúttal bemutatja a magyar humanizmus e jelentős személyiségének életét és sokirányú munkásságát. Középkori művelődésünk egyik érdekes alakjáról, Lászai János erdélyi főesperes-kanonokról a magyar humanizmussal foglalkozó szakemberek szűk körén kívül szinte senki sem tud. Két közel-keleti utazása indokolja, hogy pályafutását, rokonszenves egyéniségét és sokoldalú tevékenységét a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok hasábjain is bemutassuk. Nevét sokféleképpen említik a korabeli dokumentumok és a későbbi ismertelések: Johannes de Lazo, Lazó, Lazoynus, Lazynus, Lazói. Laszói, Laszai stb. A mai nyelvhez a Lászai vagy I^zói írásmód áll a legközelebb, ezért mi ezeket használjuk. Az életút kezdete Lászói (Lazói) János 1,448-ban született az egykori Torna megye Lazo nevű falujában. Ez a település ma már nincs meg; emlékét azonban a lÂszi-puszta vagy Lászi-tanya helynév őrzi Perkupa és Szőlősardó között, azon a területen, amely a történelmi változások következtében megszűnt Tornából került a mostani BorsodAbaúj-Zemplén megyéhez. A falut írott forrás 1298-ban említi először Lazow alakban. Eredetileg Borsodban feküdt, de Károly Róbert 1337-ben átcsatolta Tornához. Feltehetően a török időkben néptelenedetl el, illetve váll pusztává. Fényes Eleknél a múlt század közepén Lázipuszta néven szerepel, 6 lakossal, majorsággal, malommal. Egy-két évtizeddel ezelőtt még éltek itt néhányan; napjainkban már csak elhagyott gazdasági épületek találhatók a hajdani falu helyén. Családja rokonságban állt a gömöri Sánkfalviakkal, ezek révén pedig a Vitéz és a Geréb családokkal; az utóbbiak a Hunyadiakkal is kapcsolatban voltak. Ez a kiterjedt és befolyásos rokonság döntő hatással volt Lászai életpályájának alakulására. Gyermek- és ifjúkoráról nem sokat tudunk. Szüleit, vagy legalábbis az egyiket korán elveszthette, mert Barlabási János gyulafehérvári várnagy nevelt fiaként említi végrendeletében. Gazdag rokona, Sánkfalvi Antal - Mátyás király egyik legkiválóbb diplomatája, a későbbi nyitrai püspök - 1463-tól folyamatosan gondoskodott a tehetséges fiú iskoláztatásáról. Itáliában végezte egyetemi tanulmányait, ahonnan az 1470-es évek közepén magiszteri fokozattal tért haza. Egyházi pályára lépett, a gyulafehérvári káptalan tagja lett; kanonok, később telegdi főesperes. 1483-ban szentföldi utazáson vett részt Itáliában megismert barátja, Felix Faber (eredeti nevén Schmid) ulmi domonkos rendi szerzetes meghívására. Útitársaik olasz, német és flamand előkelőségek voltak. így lehet, hogy a zarándoklat mellett a kereskedelmi lehetőségek felmérése is céljaik között szerepelt. Az utazás minden részletét jól ismerjük, mivel a társaság két tagja, Faber és Bernhard von Breydenbach naplót vezetett, melyek később több kiadásban nyomtatásban is megjelentek. Az utazásról Az 1483 júniusának elején hajóval indultak Velencéből Ciprus és Rodosz érintésével Jaffában szálltak
