Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Adalékok a dél-amerikai magyar utazók munkásságához (II. rész)

JEGYZETEK 1. Egy légua megtelel 5572.7 m távolságnak, egy spanyol tengeri legua pedig 5555.55 m. (Diccionario Manual de la Lengua Espanola.) 2. Ezúton is szóvá tesszük, hogy a magyar irodalomban még mindig előfordul a spanyol conquistador (hódító) kifejezés hibás magyaros változata, a konkvisztádor; a spanyol kiejtésben nem szerepel v mássalhangzó. 3. Neve a latin nyelvű munkája címoldalán rövidítve Franc. Xav. Eder alakban szerepel (Franciscus Xaverius Eder), a spanyol forrásművekben Francisco Javier Eder. 4. A külföldi forrásművek születési helyéül Schemnitz-et. Selmecbánya német nevét közlik, sőt Édert is németnek tartják. Mai neve: Banská Stiavníca. 5. A mojo (többesszámban: mojos) indiánok az arawak nyelvcsaládhoz tartoznak. Nevük magyarosan mohónak ejtendő. Moxo alakban is írják, az ebből képzett „országnév" F.dernél Moxitania (máshol: Moxitaria). 6. Több magyar lexikonban (pl. Magyar Életrajzi Lexikon. Új Magyar Lexikon) tévesen szerepel Eder elhalálozási dátumaként az 1773-as esztendő, ezt az adatot nyilván Szinnyeitó'l (1891-1914) vették át. A besztercebányai állami levéltárból kapott tájékoztatás szerint a besztercebányai római katolikus plébánia halotti anyakönyvében nem szerepel Eder neve. viszont a plébánia archívumában található egy napló, mely ezt a címet viseli: Diarium por anno 1768. Ebben található Éder Xavér Ferenc halálozási és temetési dátumaként 1772. ápr. 17. A város római katolikus templomának kriptájában helyezték örök nyugalomra, sírfelirata így hangzik: Fater Franciscus Xaverius Eder in regno Peru per 22 annos inissionarius, obiit 17, április anno 1772. (Dr. V. Korim igazgató levélbeli közlése.) 7. Huamanga helyen ma a térképen Ayacucho város neve olvasható. Korábbi történelmi névváltozatok: Guamanga, Huamachuco, Guamachuco; Éder térképén: Guanmanza. 8. Eder mind a könyvében, mind a hozzá csatolt térképen a Titicaca-tavat „Csukuito Lacus" néven említi. A peruiak ma is Chucuito névvel illetik a tó északi partvidékét, így neveznek egy tóparti települési is. Nyelvészeti érdekesség, hogy Éder írásában gyakran a spanyol ch magyar megfelelőjét, vagyis a cs-t használta. Ebből az idegenek számára sok félreértés származhat, hiszen ők - nem ismerve a magyar es kiejtését k+sz hangnak vélhetik. Ez főleg etnográfiai nevekben okoz zavart. 9. A redukció (reduction) olyan missziós telep, ahol a környékről összegyűjtött és megkeresztelt őslakók a misszionárius irányításával közös termelő munkájukból élnek. A legismertebb, szinte katonás módon megszervezett redukciók Paraguayban működtek. 10. Az eredeti latin cím: Brevis Discriptio Missionum Societatis Jesu provinciáé Peruanae vulgo Los Moxos. Jelenleg a budapesti Egyetemi Könyvtár Pray-gyűjjeményének 50. kötetében található. 11. Makó Pál (1724-1793) eredetileg szintén jezsuita tanár volt. a rend feloszlatása után a budai egyetem matematikatanárává nevezték ki. Kitűnően tudott latinul. Éder nehézkes latin szövegéből valóságos irodalmi remekművet alkotott, ahogy ezt a szöveg későbbi tanulmányozói megállapították. 12. A mű eredeti teljes címe latinul: Descriptio provinciáé Moxitarum in Regno Peruaiioquame seriptis poslhumis Franc. Xav. Eder e Soc. Jesu annis XV. sacri apudeosdem Curionisdigessit, explovit.et adnotatiunculis illustravit Abb. etConsil. Reg. Mako.-Budae.Typis Universitatis 1791. (XVI + 383 oldal, 7 lap 9 ábrával, I térkép). 12. a. Időközben Székely László újteleki plébános értesítette a szerzőtarról, hogy dr. Bognár András 1989 júliusában váratlanul elhunyt. A hátrahagyott kézirat őhozzá. Székely Lászlóhoz került, és annak további sorsa - a kiadási nehézségek miatt - bizonytalan. 13. A spanyol fordításban megjelent mű teljes címe: Descripcion de la provincia de los Mojos en el Reino del Peru sacada de los eseritos póstumos del P. Francisco Javier Eder de la Compania de Jesús Misionero que f'ué durante quince anos entre los mismos Mojos arreglada é ilustrada con notas por el Abate y Consejero real MAKO. Traducidadel lalínporel P. Fr. Nicolas Armentia. BibliolecaBoliviano de Geográfia e História. III. La Paz. Imprenta de „La Paz" - Yúngas Núm. 15. MDCCCLXXXVin. 14. Éder Ferenc könyvének tartalomjegyzéke Armentía spanyol fordítása alapján: /. könyv. A Perui Birodalom rövid leírása. A Perui Birodalom és különösen Lima város fekvése. Peru fizikai topográfiája. Némely állatokról, növényekről és a kormányzati lm inaiul. //. könyv. A ntojók által lakott országrész adottságairól és a növényvilág néhány terményéről. A tartomány természeti alkotóelemei. A folyók és átkelési módok. Némely faja a fáknak, cserjéknek és gyümölcsöknek. ///. könyv. Az állatok különbőz ff fajairól. Az emlősökről. A madarakról. A halakról. A rovarokról és férgekről. IV. könyv. A népek jellemére)'! és szokásairól általában. A test külső formáiról és az életmódról. Szellemi és professzionális képességekről. A babonák különféle osztályairól. A hasznúinivalók és mérgek különféle elkészítési módjairól. A társadalmi élet és vallás vad és csábító jelenségeiről. A mamelukok üldözéséről. V. könyv. A már keresztény mojókról különösen. A vadállatok elejtésének különféle módjairól. A halászatról. A szerszámaikkal való jártasságról. Ételeikről és italaikról. Ünnepségeikről, táncaikról és különféle játékaikról. A házasságokról és a gyerekek neveléséről. A betegségekről és gyógyításukról. Házaikról és a kormányzásról. Megjegyzés: Az első három „könyv", az összterjedelemnek kb. 55%-a, voltaképpen földrajzi leírás, míg az utolsó kettő etnográfiai témákkal foglalkozik. 15. Nevét többféleképpen írják. Szabó L. (1978, 1982) például Zakariás alakban használja. 16. Bartakovics József jezsuita tanár (1722. márc. 19., Szalakuc, Nyitra megye - 1763. ápr. 15., Kassa). Zakarjás némely levelében „tisztelendő mesterének" szólítja, életkoruk azonban nagyon közeli lehetett. Bartakovics is Nagyszombatban tanult, majd Gyöngyösön és Kassán tanított. Latin nyelven költeményeket, iskolai drámákat írt. (Szinnyei 1891-1914 nyomán.) 17. Kéri Ferenc ( 1702. okt. 10.. Kenyézlő, Szabolcs megye - 1768. dec. L, Szombathely) a nagyszombati egyetemen Zakarjás János tanára volt, ő oktatta matematikai és csillagászati ismeretekre, melynek Zakarjás jó hasznát vette dél-amerikai utazása alatt (bővebben: Szinnyei 189l-l914. VI. kötet). 18. Születési helyéül a külföldi irodalmi források Klicsova helységet említik (Picard 1895. Gracia 1940. Streit 1964). Ács Tivadar (1938) szintén a Krassó megyei Klicsovát tartja Orosz szülőfalujának. 19. Raab István (1703. okt. 27., Győr - 1757. oki. 24., Buda) jezsuita tanárként működött Nagyszombatban, majd négy évet töltött Rómában. Orosz László levélírása idején a pozsonyi jezsuita kollégium és rendház elöljárója volt.