Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Adalékok a dél-amerikai magyar utazók munkásságához (II. rész)

Részlet Éder Ferenc könyvének ábramellékletébéü: az I Jelzésű rajz vízidisznót ( kapibarát), a2. egy tukánt ábrázol, míg a 3. rajz Mámoré menti embertípusokat 20. Téves Ács Tivadarnak (1938) az az állítása, hogy Orosz László alapította a Córdobai Egyetemet. Csak annyi igaz, hogy az egyetemet jezsuiták hozták létre, de több mint száz évvel Orosz előtt, 1613-ban. 21. Latin címe: Decades Vivorum illustrium Paraquaria. Ezt a munkát a belga származású Nicolas del Tec ho (eredeti nevén: de Toict ) paraguayi misszionárius és irodalomtörténész kezdteel.de halála megakadályozta a befejezését. Orosz még 39 életrajzot írt hozzá, és a kéziratot eljuttatta Nagyszombatba, ahol Schmidt Miklós szerkesztésében meg is jelent 1759-ben. Mivel a művet később betiltották és bezúzták, mindössze néhány példány maradt meg belőle. Az Orosz László állal írt 11. kötet sok földrajzi-néprajzi anyagot tartalmaz Paraguayról. 22. Teljes neve: Limp Ferenc Xavér (spanyolosan: Francisco Javier Limp). 23. P. Francise. Xav. Limp Missionarii der Gesellschaft Jesu in Paraquarien ...an R. P. Raab, derselben Gesellschaft; in dem Dorff der Unbefleckten Empfengnuss Maria, den I. Jänner 1731. Közzétette J. Stöcklein a Welt-Bott XXXll. kötetének 637. lapján. 24. A hivatkozott rész eredeti szövege a 380. oldalon: „Por ocasiâo das Demarcaçôes, ainda foi ao Rio Negro o P. Samartoni. Jesuíta matemático e astrónomo ..." 25. Ez a szöveg a 168. oldalon található: „Um dos Ultimos Jesuitas matemáticos, que viveram em terras da America Portuguesa, foi o insigne astrónomo húngaro Inácio Szentmártonyi, convidado por El-Rei D. Joào V para trabalho das demarcaçôes. Tirou as coordenadas da cidade do Para." 26. Pombal őrgróf - teljes nevén Sebastiâo José de Carvalho e Mello (1699-1782) - kezdetben maga is jezsuita volt, de kilépett a rendből. Amikor a gyenge 1. József király mellett miniszterelnökként teljhatalomra tett szert, a Jézus-társaság ellen fordult, mert az államgépezet csorbítását látta a rend működésében. 27. Picard( 1895) bibliotékájában más halálozási időpontot közöl. Safarikra hivatkozva Szentmártonyi Soboticán gyógykezeltette magát és 1806. febr. 13-án halt meg. 28. Az eseményről Serafim Leite (1943) tájékoztat ajezsuiták brazíliai történetéről szóló művének IV. kötetében, a 358. lapon. Ez volt az utolsó előtti, számszerint a 62. portugál expedíció, mellyel jezsuitákat szállítottak Brazíliába. Hat páter, 8 fráter és 3 koadjutor (világi munkatárs) érkezett meg a hajóval. A szerző közli a neveket és a nemzetiséget, így: David Fay - magyar; Joào Nepomuceano Szluka -cseh? magyar'.'; José Key ling vagy Kail ing - német Sch(e)mnitzből. Az idézet is mutatja, hogy mennyi bizonytalanság volt és van még az Ausztria-Magyarország térségéből érkezett misszionáriusok esetében. 29. Ilyen konfúzió például Bangha (1937) írása könyvének 6. oldalán Szluhával kapcsolatban. Azt állítja róla, hogy a „Maranyon-vidék misszióiba került" és „ő állította össze a hatalmas folyam első pontosabb térképét". Szluha Maranhâo-ban volt és biztosan nem járt a perui Marafíon folyamnál (lásd később). 30. Nincs adat arról, hogy Fáy felhajózott volna az Amazonason, és ott találkozott volna Brentán Károllyal, mint ahogy azt Szabó László állítja könyvében ( 1978.47. oldal, 1982. 51. oldal). Brentán és Fáy találkozásának a lehetőségét eleve kizárja az a tény, hogy Brentán már elhagyta Dél-Amerikát (1750), mikor Fáy odaérkezett (1753). Lásd a mi sszionáriusaink működésének kronológiai összeállítását a 39. oldalon, 31. Fáy két, 1753-ban írott levelét előszóra Magyar Állam c. lap közölte 1890-ben Foltin J. szerkesztésében, ezeket publikálta később Acs Tivadar A földgömb 1938. 2-4. számaiban. Két 1755-ös dátumú levél a Földr. Közi. 1910. évfolyamában jelent meg (Zakarjás János .... 1749-56) és Bangha Béla /9i7-ben közölt belőle részleteket. Boglár Lajos 1955-ben angolra fordítva közölte Fáy 1755-ös leveleit és etnológiai megjegyzéseket fűzött hozzá. 32. Ács Tivadar 1940. 144. oldal; ezt vette át Szabó László 1978. 47. oldal és 1982. 52. o. 33. Bemard Le Calloc'h közlése Párizsból. Picard idézett szövege: „II (Szluha) est l'auteurd'une carte de la province de Maranon réalisée en partie à Lisbonne et en partie au Brésil, transmise du Brésil par le pere Antonio Reviczki, parvenue à Bude en 1791 et disparue depuis lors." Itt