Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

OKMÁNYTÁR - Teleki Pál Cholnokynak írott leveleiből (Balázs D.)

K. Jenőm. Ezer köszönet k. kártyádért. Azóta átköltöztünk sz. földre. Ködös komisz helyen vagyunk. Sokan betegek már. Csapatok haladnak. Szerbek gyengülnek. Rengeteget, naponta sok százai fogunk el. Talán nemsokára mehetünk északra segíteni. Feleségem meg Boszniában Tuzlán meglátogatott. Tőle hallhatsz rólam. Köszönöm kedvességedet a morphológia erányában. Véleményem szerint a háborúk sokkal geográfiaibbakká lettek, mert sokkal inkább positióháborúk, és a várak körül is csak a természetesek tartják magukat. Hallom, szegény Ecsedi megsebesült. írj, mi van a többi hadbavonultakkal. Szívből ölel Pali [Felragasztva egy 6x6 cm-es homályos kép, fölötte ez a felirat: Hadi híd. Drina torkolat.] 9. levél A háború csendesebb napjaiban Teleki már az egyik fő műve „A földrajzi gondolat története" téziseit fogalmazza, mely akadémiai székfoglalójaként 1917-ben jelenik meg. K.u.K. Kommando der S

W Front 1915. VIII. 6. Stabskompagnie 46 Feldpostamt 149. Feldpostkorrespondenzkarte Nagyságos Dr. Cholnoky Jenő egy. ny. r. tan. Urnák, Kolozsvár. Rákóczy út 1. Kedves Jenő Barátom, Most olvastam a „Bpest"-edet a F. K.-ben és nagyon élveztem a világos szép képet, a melyet rajzoltál. Kárh. Prinz nem geográfus s könyvét mindezek nélkül írta. Itt egyforma az élet. Nem rég voltam Tirolban, mindenütt jól állunk. Kár, hogy fent oly hamar esett el Varsó és Ivangorod és nem fogtunk ott több muszkát. Ez újra nyújtja a dolgot. - Most kezdek újra szabad időmben dolgozgatni. Be kell rendezkedni hosszú háborúra. Csak remélem, Téged nem visznek be. írjál újságokat. 1 hete voltam Pesten, de csak pár órára. Az Americ. Geo. Journ. jár a Társ.-nak? azaz jön rendesen? írnak benne valami érdekest most? Ősszel szeretnék kissé hazajutni, utánnézni s akkor láthatnálak. Ölel Pali 10. levél Telekinek többször is sikerült rövidebb-hosszabb „gazdasági szabadságra" hazatérnie, hogy a Földrajzi Társaság ügyeit és egyéb kötelezettségeit intézze. Ezekről rendszeresen írásban tájékoztatta a Kolozsváron élő Cholnokyt. Pribekfalva. Fehérszék. Szatmár megye. 1915. Nov. 14. Kedves Jenőm! Hadból azaz Marburgból írtam Neked még, hogy pár heti szabadságra hazajövök. Nem tudom megkaptad-e levelem. Akkor azt is írtam, hogy esetleg Kolozsvár felé megyek v issza innen Pestre. Mivel azonban a vonatok innen Szatmár felé is rendesen járnak, aligha fogok K.nak menni, ez nagy kerülőiévén. 20-22-én fogok felmenni Pestre és december 8—9-ig maradok. Addig van szabadságom, t.i. 6 heti gazdasági szabadságot kértem, mert négyre föltétlenül szükségem volt, és ez egyszer a katonáék voltak a tiszteségesebbek és megadták az egészet. Remélhetem, hogy ezen idő alatt feljössz Bpestre? Nagyon sok mindent jó volna megbeszélnünk. Ki tudja mennyi ideig nem jöhetek újra haza. Több napi időre bizonyára hónapokig nem. Nagyon fontos volna, minél előbb és minél szorosabb összeköttetést keresni a törökökkel és a bolgárokkal is, a kik most nagyban verik a mellüket, hogy ők nem szlávok, de turániak. A mi nagyobb harczunk majd most kezdődik, nagyobb, mert a győztes németekkel kell megvívni, gazdasági és kulturális harc a Keletért. És azt tapasztalom, hogy bár illetékes és illetéktelen körök szakértelemmel és anélkül confcrálnak, rotyognak és ordítják a testvériséget, nem teszünk semmit, a német hadsereg nyomában pedig, sőt vele, mennek le a Balkánra tudósai és kereskedői. Elég, nálunk meg sem értett nagyságú bajt csinált volt gazdám avval, hogy most helyettünk a németek mennek le triumphatorként. De legalább most ne tetéznők a hibát. Föl kell az embereket rázni. Kérlek, gyere, hogy együtt rázzuk! Aztán bizonyára fog érdekelni, hogy újra átvettem a Földr. Int. Rt. vezetését, a mennyiben megszereztem a többséget és beválasztottam magam az igazgatóságba. Kövesligetit elnöknek meghagytam, de nagy többségem lévén és egymagámnak 3-szor annyi részvénye lévén, mint bárki másnak, világos, hogy ki a vezető. Kogutowiczot is meghagytam az igazgatóságban, pedig ő elég gyalázatosan járt el velem szemben. Nagyon szeretnék Veled az Intézet működéséről beszélni, mert nincs ott oly tudományos és az aktuális szükségletek iránti érzék, mint én szeretném. Tudass kérlek, jössz-e Pestre és mikor, ha lehet, mindjárt és még írj pár sorban. Addig is szívből ölel Pali Bocsáss meg, hogy ilyen gyatra gépírással írok, de újra kicsit gyakorlom. 11. levél Teleki leszerelt a katonaságtól és szervezi a magyar geográfusok balkáni tudományos kutató expedícióit Pribekfalva. Fehérszék 1916. VIII. 14. Szatmár megye Kedves Jenőm, 4 napra leutaztam ide. Itt ért a hír, hogy a hadseregfőparancsnokság expedíciónkat engedelyezte.de kívánjabizonyos adatok összeállítását. Ezek között legfontosabbak: 1. az indulás ideje és az ottlét körülbelőli tartama. 2. az útirány körülbelől (pld. az osztrák geográfusoké: Belgrád, Sze...czia, Golubac, Pekvölgy, Petrovac. Paracin, Jagodina, Arangjelovac, Kraljevo, Kolubaravidék, Sabácz, esti. Uzica, Valjevo, Tuzla). 3. a szükséges kiséret. Kérlek, tudasd magadra vonatkozólag az 1. és 2. pontokra nézve feleletedet velem Pestre sürgősen; a 3. pontra csak ha különös kívánságaid volnának. Szept. 5.-e körül talán így indulhatunk. Nem jöhetsz a hét végén Pestre, megbeszélni? Sietve ölel Pali 12. levél A balkáni expanziós gondolatok jegyében Teleki regionális földrajzi kongresszust kíván rendezni Magyarországon, de terveit a hadi helyzet alakulása eleve kudarcra ítéli. Kedves Jenőm! (1917?) 11. 11. Három példányban írom ezt a levelet, azért is írom géppel. Nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy még a választmány előtt kapjad meg. Jó dolog, ha az ember olvas, mert tagadhatatlanul kap gondolatokat. Most olvasom a híres Neumann „Mitteleuropát", a melylyel tele van a világ. Egy bár egészen egyébre vonatkozó, gazdasági vonatkozású megjegyzése adta nekem azt a gondolatot, hogy azonnal a háború utánra, persze az évnek alkalmas szakára, össze kellene hívni egy fiók földrajzi kongresszust Budapestre!!! - németeket, bolgárokat, törököket - talán, s ez külön megfontolás tárgya kellene legyen, neutralisokat is. Ez a dolog aktuális. Örömmel fogják fogadni, sőt propagálni első sorban mindazok, akik szorosabb kapcsolatot szeretnének a háború után is a szövetségesek között. Nem is kell mindjárt Mitteleuropára gondolni. A németek bizonyára örömmel vennék. Két régi czélunk egyesül a gondolatban: I. a Földrajzi Congressus Pestre hozásának annyiszor meghiúsult terve, a mely hosszú időre, a legjobb akarat mellett sem valósulhat meg már máskép, mint így, 2. a Balkánexpansio terve, a melyen nagyot lendítene, ha a háború után először Pesten jönnének össze azok a geográfusok, akiket összehívhatunk. Kérlek, fontold meg ezt a dolgot és jelentőségét, és terjeszd elő mint indítványt a választmánynak, elvi határozatot kérve és felhatalmazást a tisztikar részére, hogy a Miniszterhez ebben a tárgyban felírjon, és hogy megindítsa - előbb magánlevelezésben, majd hivatalos formában - a puhatolódzást külföldön is. Hogy a dolognak mindjárt megfogható vége is legyen, még egyet! Én nem tudom, hogy egy Kongresszus mibe kerül, most nem lévén kezem