Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kaptárkövek Érd környékén (Feltizi D.)

KAPTÁRKÖVEK ÉRD KÖRNYÉKÉN Érd környékének kevesek által ismert védett természeti értékei az ún. kaptárkövek. Környezetükből kiemelkedő, 2-15 m magas sziklaalakzatok, amelyek onnan kapták a nevüket, hogy falaikban emberi kéz munkájától származó bevájatok: kaptárfülkék vagy kaptárodúk találhatók. Méreteik különbözőek, de többségük magassága fél méter körüli, szélességük 20-40 cm, mélységük 15-25 cm. Népi feltételezés szerint a régi emberek ezeket az üregeket méhek tartására, kaptárként használták. Kaptárkövek, illetve kaptárfülkék az ország más részeiben is találhatók, leggyakoribbak azonban Érd környékén. Ennek részben földtani magyarázata van. Az Érd-Tétényifennsík déli peremén, valamint a fennsíkba hatoló eróziós völgyek oldalaiban sokfelé meredek falként bukkan elő a fennsík viszonylag kemény karbonátos anyaga, a lajta- és szarmata mészkő. Ez a kőzet nedves állapotban könnyen véshető, ugyanakkor kellő keménységű ahhoz, hogy a természeti erőknek ellenálljon, így mesterséges üregek kialakítására kiválóan alkalmas. Ezzel szemben a Dunántúlon és a Bükkben található kaptárfülkék nagy részét vulkáni tufákban vésték ki. A kaptárkövek kutatásával Érd környékén Halász Árpád geológus kezdett foglalkozni az 1930-as évek végétől kezdve. Szorgalmasan gyűjtötte az adatokat a csoportosan vagy szórványokban elhelyezkedő fülkékről, valamint összeszedte a környékükön talált régészeti leleteket (kerámiatöredékek stb.). Megfigyeléseinek eredményeit, valamint a kaptárfülkék keletkezésére vonatkozó elképzeléseit a 70-es években részletes tanulmányban írta le, de munkáját érdektelenség és a szakértők kétkedése fogadta. így műve nem jelenhetett meg, a szerző pedig 1985. december 12-én Balatonfüreden elhunyt. (Özvegye jóvoltából az érdi kaptárkövekre vonatkozó kéziratos kutatási anyag a Magyar Földrajzi Múzeum archívumába került.) A magyarországi kaptárfülkékről az első irodalmi anyag 1891 -bői ismeretes, előtte csak okiratokban fordul elő említésük. A kaptárfülkék eredeti funkciójáról megoszlik a kutatók véleménye. Az elnevezés szerinti rendeltetését, vagyis hogy méhek tartására, kaptárok céljaira vájták ki az üregeket, azzal az érvvel vonják kétségbe, hogy a fülkék egy része északias irányba néz, márpedig a méhek melegigényesek, így az ilyen irányítottságú fülkék méhek elhelyezésére alkalmatlanok. A környéken élő idős emberek sem tudnak arról, hogy az odúkban valaha is méheket tartottak volna. A szakemberek többsége úgy vélekedik, hogy a kaptárfülkék sokkal régebbi eredetűek, hiszen egy 1264-ből származó oklevélben is szerepel már egy Kaptárhegy nevű földrajzi objektum. Többek feltételezése szerint a fülkék vallási, kultikus célokat szolgáltak, Halász Árpád, az Érd környéki kaptárkövekfáradhatatlan kutatéfja ifjú korában valamilyen kegytárgyakat, áldozati anyagokat helyeztek el bennük. Az utóbbit támasztja alá, hogy a fülkék általában eldugott helyen, de könnyen elérhetően, embermagasságban vannak, és a környékükön több helyen cserépedények maradványaira bukkantak. Felmerült az a gondolat is, hogy a fülkéket a meghaltak hamvainak elhelyezésére használták (urnatemetkezés). Vitatott kérdés a sziklafülkék kora is: egyesek szerint az üregeket a honfoglalás előtt itt élt népek (kelták?) készítették, mások feltételezése szerint a kereszténység elterjesztése idején az erdőkbe húzódott „pogány magyarok" áldoztak itt ősi szokásaik szerint. A kaptárfülkék eredete és kora körüli vita máig sem zárult le. Érd környékének fokozottabb benépesülése, a földterületek felparcellázása miatt fennállt a veszélye annak, hogy mielőtt a szakembereknek sikerülne megfejteniök a kaptárfülkék titkát, már nem lesz mit kutatniok, mivel az objektumok közben elpusztulnak. Jórészt Halász Árpád kitartó kérelmezésének köszönhetően, másrészt dr. Balázs István megyei természetvédelmi tanácsos segítőkész közreműködésével a Pest Megyei Tanács 1981. január 7én meghozott 5/1981. sz. határozatával a kaptárköveket és kaptárfülkéket természetvédelmi értékké nyilvánította a megye egész területén. A határozat indokolása szerint „a fülkék védettségével lehetőség nyílik arra, hogy a mai tudomány korszerű eszközeinek alkalmazásával eldönthető legyen a fülkék keletkezésének ideje és funkciójuk, amely lehetőség biztosítása jelentős kultúrtörténeti és természeti jelenség tisztázására ad alapot." A határozat szerint „a védettség kiterjed minden eddig ismert és nem ismert, illetve fel nem tárt kaptárkőre és kaptárfülkére, a feltárás vagy megtalálás időpontjától számítva. - A védettség előírásai vonatkoznak a védett kaptárkövektől számított 5 méteren belüli területre is, mint védőövezetre. A védterületen nem szabad a védettséget követően olyan tevékenységet folytatni, amely azok