Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kaptárkövek Érd környékén (Feltizi D.)

állapotát veszélyeztetné, megsemmisítésükhöz, rongálódásukhoz vezetne. - A kaptárköveket - ideértve a védterületeket is - a Végrehajtó Bizottság fokozottan veszélyeztetettnek minősíti, eszmei értéküket egyenként 15 000 Ftban határozza meg." Hol találhatók a védetté nyilvánított kaptárkövek, illetve kaptárfülkék? A tanácsi határozat - Halász Árpád munkájának felhasználásával - tételesen felsorolja a négy legjelentősebb lelőhelycsoportot. Ezek: 1. Érdliget-Diósd, Szidónia-hegy A hegy déli oldalában ki prepára lódott szarmata sziklafalakban találhatók a legépebben megmaradt, közepes méretű kaptárfülkék, számszerint kb. 20 darab. Környékükről bronzkori és vaskori kerámiatöredékek kerültek elő. A fülkék egy része a Szidónia- vagy Kaptárkőibarlang körül ma is szabadon megtekinthető, mások azonban bekerített magánterületen fekszenek. Ezeknél kisebb méretű mintegy 25 fülke található a rádió-adótornyokkal szembeni völgy oldalában. 2. Érdparkváros A leírás szerint „a Kutyavártól ÉNy-ra, a riminyáki strand felé haladva kb. 5 km-re, az út jobb oldalán vízmosta völgyben, a szarmata mészkőkibúvásaiban számtalan fülke található. A Tárnoki úttól északra egy kisebb völgy bejáratánál 5 fülke található." 3. Bia, Iharos-hegy A hegyen kb. 280 m tengerszint feletti magasságban egy sziklatömb tövében 4 fülke található, közülük az egyik nagy méretével tűnik ki: 80 cm magas. 4. Sóskút A Kálvária-domb keleti oldalán, a Zelezna Bababarlangtól D-re 20-30 m-re ameredek sziklafalban 2 fülke van. Az ötházpusztai Berki legelő felett a hegyoldalban nyíló völgy mészkőkibúvásaiban található 5 kőfülkc. köztük egy óriási: magassága 1 m, szélessége 70 cm. mélysége 43 cm. A kaptárköveket védetté nyilvánító határozat előírta az objektumoknak „Természetvédelmi terület" feliratú táblákkal való megjelölését. Ezt a határozatot vagy nem hajtották végre, vagy a táblák időközben „elkallódtak". Jelenleg semmi jel nem utal a megmaradt kaptárfülkékre, nem figyelmeztet azok megóvására. Pedig Érdnek nincs oly sok nevezetessége, hogy hagyhatná veszni, pusztulni ezeket a pótolhatatlan természeti-történelmi értékeket. Végezetül ezúton mondok köszönetet Késő Géza mérnök úrnak az önzetlenül adott szíves információért. Feltizi Dénes Válogatás a kaptárkövekkel foglalkozó irodalomból (Halász Árpád nyomán) Bartalos Gyula ( 1891 ): Egervidéki kaptárkövek és barlangok - Arch. Erl. 1891. XI. 136-141. pp. Erdős Katalin ( 1972): Az Alsó-Bükk kaptárkövei - Kossuth Lajos Tud. Egy. Diákköri kiadvány. Debrecen. 109-125. pp. Gallus Sándor (1936): Jelentés a pomázi kaptárfülkékről - MNMA, 109. p. Halász Árpád (1938-1985): Érd és környékének régészeti leletei. Kéziratok, térképvázlatok, fényképek több száz oldal terjedelemben. Levelezés kaptárkövekkel foglalkozó más szakemberekkel. (Magyar Földrajzi Múzeum archívuma) Halaváts Gyula (1896): Kaptárkövek Budapest környékén - Arch. Ért. XVI. 446-447. pp. Mihály Péter ( 1973): A Pest megyei kaptárkövek topográfiája - TPMM. 32^tl.pp. Mihály Péter ( 1976): A Heves megyei kaptárkövek topográfiája - Egri Múz. Évkönyve. XIV. 245-267. pp. Őrsy A. (1966): Érd-Érdligeti kaptárkövek. - MNMA I. 10. p. Radnóti A. - Nemeskéri J. (1940): Érd-Érdligeti barlang, kaptárkövek - MNMA I. 9. p. Saád Andor (1963): A kaptárkövekről - Heves m. Múzeum Közi., Eger. 81, 84-87. pp. Saád Andor (1972): Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához - HOMÉ VK. Miskolc, 105-121. pp. Legutóbb megjelent munkák: Balázs István - Halász Árpád (1988): Kaptárfülkék Pest megyében - Pest Megyei Természetvédelmi Füzetek 4. Budapest Az Érdliget és Diósd határán fekvő Szidónia-hegy I. és II. számú kaptárköve kaptárfülkékkel (Halász Árpád eredeti ceruzarajza) PlMO JIM«I - Ht ifj