Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A portugál térképészet remekművei (Kászoni B.)
A PORTUGAL TÉRKÉPÉSZET REMEKMŰVEI A fenti címmel 1990. augusztus 25. és szeptember 8. közt kiállításra hívták az érdeklődőket a Zenetudományi Intézet várbeli otthonába, ahol a Magyar Tudományos Akadémia és a Portugál Köztársaság Nagykövetsége rendezésében a XV-XVIII. századi portugál kartográfia 40 kiemelkedő alkotását mutatták be. A kiállítás szakmai napján, 1990. augusztus 31-én dr. Láng István, az Akadémia főtitkára tartott ünnepi megnyitó beszédet. A kiállítás alkalmából megjelent magyar nyelven Alfredo Pinheiro Marques kartográfus-történész tanulmánya a portugál kartográfia fejlődéséről, melynek összefoglalójából idézzük az alábbi sorokat: ,.A XV-XVI. században a portugálok a nagy felfedezések és a világ felé nyitás úttörői voltak, egyúttal az ő nevükhöz fűződik a térképtudomány és -kivitelezés területén véghez vitt igazi forradalom. Örökölték a XV-XVI. századi földközi-tengeri parttérképek mintáit, de azokat a navigáció fejlettebb technikai módszereivel fejlesztették tovább (az Atlanti-óceánon akkor kezdték alkalmazni az asztronómiai tájékozódással történő hajózást), ábrázolták az újonnan felfedezett térségeket, amelyeket ők ismertek meg elsőként és hoztak Európa tudomására: Fekete-Afrikát, a Keletet és Távol-Keletet, Délés Közép-Amerikát. A XV-XVII. században a portugál térképészeti iskolák páratlan módon virágoztak, a térképek számát és minőségét tekintve egyaránt tükrözve Portugália vezető szerepét a nagy felfedezések és az európai hatalmak terjeszkedésének ebben az első szakaszában. Ezt a vezető szerepet csak később veszítették el, a XVI. századvégétől kezdve és a A kiállításon bemutatták többek közt Sebastiöo Lopes 1558-ból való, az Atlanti-óceánt ábrázoló térképét. Színes eredetije a világ térképészetének egyik gyöngyszeme. A gyönyörű szélrénsákon kívül kiemelésre kívánkoznak az afrikai területeket díszítő miniatúrák, aföldrészeket ékesítő címerek és zászlók, továbbá a hajóutak szépen megrajzolt hálózata, végül az egész térkép arányos felépítése.