Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)
ÉRTEKEZÉSEK - Ifj. Bartha Lajos: Nagy Károly, egy reformkori tudós az Újvilágban
Károly hagyatékából az Akadémia birtokába került, majd innen a Kereskedelmi Minisztériumba. Amikor 1871-ben hazánkban is bevezették a méterrendszert, a Nagy Károly-féle ősmértékek szolgáltak — kellő ellenőrzés után — hitelesítő etalonként a többi magyar mérték számára (16). Amerikai ú'ja után kezdett behatóbban foglalkozni a társadalomföldrajzzal. E téren máig is tanulságos ,,A' föld' népességének mozgása" címen, az Akadémia félhivatalos folyóiratában, az ,, Athenaeum" 1837. évi kötetében közölt cikksorozata. Ez a cikk voltaképpen vita- és vádirat a gépiesen alkalmazott, gyakran kétes hitelű statisztikai és földrajzi adatok ellen. Végső következtetése mégis az, hogy a korszerű államigazgatás nem lehet meg a megbízható statisztika és a földrajzi adatok nélkül (17). Több társadalomföldrajzi tárgyú írást találunk az 1841-ben megjelent ,,Dagerréotyp" című esszé és karcolat gyűjteményben is. Az egyébként névtelenül kiadott műnek már az első értekezése is földrajzi vonatkozású (,,magyar föld és lakosai"), de számos hasonló jellegű írását olvashatjuk e kötetben (18). Mint néhány más, a sajtóban megjelent írásában, itt is az aktuális politikai mondanivaló céljaiba állítja geográfiai ismereteit. Nagy Károly legszebb alkotásai közé tartozik az első, nagy mennyiségben sokszorosított, magyar nyelvű ég- és földgömb kiadása. Ezeknek költségeit elsősorban Batthyány Kázmér fedezte. A két glóbuszból ugyanis 200—200 példányt ingyen osztottak szét, elsősorban az iskolák között, de küldtek a fontosabb intézményeknek, sőt magánszemélyek számára is (19, 20). Valószínűleg a glóbuszok tartalmát Nagy Károly tervezte, míg magát a pontos térképrajzot Kirillovics Euthimiusz aknász-hadnagy szerkesztette meg. Az éggömbök nyomólemezének szép rézmetszeteit a párizsi Charles Dien (1809—1870), a földgömbökét a bécsi ifjabb Bernhardt Biller (1802—1840) készítette el. A teljes glóbuszok technikai kivitelét Lukács Dénes felügyelte (1816—1868). A glóbuszok nemcsak hazai viszonylatban tűntek kiválónak, de a hasonló külföldi készítményekkel is kiállják a versenyt. Az éggömb grafikai megoldása több szempontból „modernebb vonalú" a hasonló korabeli glóbuszokénál. A földgömbök sikerére jellemző, hogy az 1850-es években új sorozatot készítettek belőlük. A méter-etalon, a szép glóbusz-pár, a bicskei csillagvizsgáló ránk maradt műszerei és épületének romjai szerény, de beszédes emlékei egy széles látókörű, önzetlen magyar tudós-politikus életének, törekvéseinek. Ehhez a hagyatékhoz csatlakozik az amerikai útirajz, amely először adott személyes benyomások alapján képet a magyar olvasóknak az Egyesült Államokról. Ifj. Bartha Lajos Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára Budapest Népköztársaság u. 62. H — 1062 IRODALOM [.Kondor G.: Emlékbeszéd Nagy Károly ... fölött — MTA Értekezések a Mathematiken Tudományok köréből. 5. évf. 1. 1877. la. Kondor G.: Nagy Károly emlékezete — Természeitud. Közi. 1877. február 2. Szinnyei J.: Magyar írók ... IX. köt. - Bp., 1987. 3. Jelitay J.: Nagy Károly és a bicskei csillagvizsgáló - Csillagászati Lapok, 1941/4. 4. Táplányi E.: A magyar reformkor neves tudósa: Nagy Károly — Gyógyszerészet, 1979/8. 5. Pándi P.: Kísértetjárás Európában. I. köt. — Bp., 1972. 6. Szénássy B.: A magyarországi matematika története Bp., 1970. 1. Bartha L.: A magyar csillagászat történetéből. III. Csill. Évkönyv 1960-ra - Bp., 1959. 8. Széchenyi I. : Napló (Válogatás) - p. 961, 966, 1160. Bp., 1982. 9. Vörös K.: Az USA képe a XIX. sz. magyar tömegkultúrájában — Magyar Tudomány, 1988/3. 10. Kókay Gy.: (szerk.) A magyar sajtó története. I. — Bp., 1979. 11. (Nagy K.) Utazási töredékek Éjszak-Amerikából Egy magy. tudóstársasági tagtól — Társalkodó (Pest), a. 1. évf. 101. sz.; b. 1. évf. 103-104. sz.; c. 2. évf. 11. sz.; d. 2. évf. 13 .sz. 1832-33. 12. (Nagy K.) Amerika. - Jelenkor, Pest. 2. évf. 8. sz. 1833. 13. Wagner, F. S.: Nagy Károly levelezése az American Philosophical Society könyvtárában — Technikatört. Szle. XII. 1982. 14. Nagy K.: A Föld dimensiói — Társalkodó, 1. évf. 33. 1832. 15. Nagy K.: A magyarországi mértékekről — Athenaeum, 3. évf. I. félév, 5. sz. 1839. 16. Szily K.: A magyarországi méter- és kilogramm-etalonok összehasonlítása a francia prototypekkel — Természeitud. Közi. 1870/16. für. M. Nagy K.: A' föld' népességének mozgása — Athenaeum, 7. íl. félév, 46, 47, 48, sz. 1837. 18. (Nagy K.) Daguerréotyp — Pozsony, 1841. 19. Nagy K.: Magyar földtekék - Társalkodó, 8. évf. 79. 1840. Uo.: Magyar égteke. - Uo. 9. évf. 20. 1841. 20. — Első magyar földteke a' legújabb kútfők után. — Az égi és földtekéknek használata — Figyelmező, 4. évf. 48. 1840. — Jelentés az erdélyi iskolák elöljáróihoz Erdélyi Híradó, Kolozsvár. 1840. szept. 17. KAROLY NAGY TRAVELLER AND GEOGRAPHER IN THE NEW WORLD Károly Nagy (b. 1797, Rév-Komárom, d. 1868, Paris) is mostly known as a mathematician, astronomer, politician and journalist. His most outstanding work is the Bicske Observatory, whose equipment was bestowed for the purposes of a Hungarian State Observatory in 1852. He was also a geographer, in 1832—33 he travelled widely in the state of the USA. The letters sent from his journey helped Hungarian readers to form a more realistic picture of America. His papers on the determination of the Earth's shape and dimensions made him known as a supporter of the metric system. He acquired the first reference metre rod and kilogramme weight. His interests also included geographical statistics and social geography. He designed and published the first terrestrial and celestial globes with Hungarian inscriptions (their diameter was 316.5 millimetres = 1 Viennese foot). The globes were distributed free of charge among Hungarian schools and other institutions.
