Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Könnyű László: Bettelheim Bernát, a civilizáció magyar úttörője Okinawa szigetén

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 8. szám, 1990. p. 33—36., Érd BETTELHEIM BERNÁT, A CIVILIZÁCIÓ MAGYAR ÚTTÖRŐJE OKINAWA SZIGETÉN Dr. Könnyű László ÖSSZEFOGLALÁS A magyarság neves elődeit kutató szakembereket még mindig érik új, kellemes meglepetések. Eddig mit sem tudtunk arról, hogy a Japánhoz tartozó Ryukyu-szigetsor legnagyobbikán, Okinawa szigetén úttörő kulturális missziót teljesített egy magyar ember, Bettelheim Bernát orvos-misszionárius. Ma is a feledés leple borítaná személyét, ha az Egyesült Államokban élő Könnyű László földrajzprofesszor utána nem jár a történetnek. Hosszas kutatómunka és levelezés után sikerült szert tennie egy kézirat-másolatra, melynek eredetijét egy Earl Bull nevű anglikán misszionárius írta 1926-ban Japánban. A 17 oldalas irat címe: „Trials ofTrailblazer Bettelheim'''' (Az úttörő Bettelheim megpróbáltatásai). A szerző Bettelheim Bernát nyolcéves okinawai missziós munkáját foglalja össze, és többször idéz annak eredeti naplójából. Ezt a négykötetes naplót 1924-ben Bettelheim egyik oldalági leszármazottja, a kaliforniai Gertrude E. Glennen asszony adta át Bulinak feldolgozás céljából. Könnyű László a Buli-féle összeállításból kivonatot készített, és azt három nyelven (angolul, magyarul és japánul) saját költségére kiadta. Az alábbi cikkben a „Bettelheim Albumból" idézünk részleteket. (Szerk.) A Japán-szigetek első európai látogatója feltehetően a portugál Fernáo Mendes Pinto volt az 1530-as években, de nagyotmondásai miatt közlései nem sok hitelt érdemelnek. A második látogató egy jezsuita szerzetes volt, a navarrai születésű Francisco Javier, vagy ismert magyar nevén Xavért Szent Ferenc. Ő a katolikus hit elszánt terjesztője volt, és 1549—50-ben a japánokat igyekezett megnyerni a katolikus egyháznak. 1626-ban egy protestáns misszionárius, G. Candidius próbált híveket szerezni egyházának Okinawa szigetén. Utána holland protestánsok jöttek és térítettek, mígnem 1672ben valamennyiüket kiutasították. Hosszabb szünet után 1846 májusában érkezett Okinawára az első anglikán orvos-hittérítő, a magyar Bettelheim Bernát. Pozsonytól Okinawáig Bettelheim Bernát 1811-ben született Pozsonyban. A Bettelheim-család tagjai tekintélyes, vagyonos kereskedők voltak a városban a XVIII. század közepe óta. A gyermeket szülei nagy gonddal nevelték. Már 9 éves korában rabbi-iskolába adták, s már ekkor beszélte a magyar, német és szlovák nyelvet. Az iskolában ezek mellé megtanulta a hébert és latint, majd felsőbb fokon a görög, francia és spanyol nyelvet. (Bull szerint az okinawai tartózkodása idején már 13 nyelvet ismert.) Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen kezdte, Bécsben folytatta és Páduában szerezte meg az orvostudori oklevelet. Az újdonsült orvos Páduából tanulmányútra indult. Először Triesztbe ment, majd meglátogatta Nápolyt, Szicíliát, Máltát és Görögországot.^ Vándorútjáról értekezéseket küldött a Bécsi Állami Könyvtárnak. Az 1836—40 közötti utazásának újabb állomásai Rumélia (Törökország balkáni tartománya), Konstantinápoly és Magnesia (Manisa) voltak. Ezeken a helyeken főleg a kolera elterjedését vizsgálta és a kolerás betegeket gyógyította. Szmirnában kapcsolatba került az anglikán Miszsziós Társaság (Church Missionary Society) tagjaival, és hatásukra behatóan tanulmányozni kezdte a Bibliát. Ennek eredményeként írt egy francia nyelvű könyvet La Ruine du Talmud (A Talmud romja) címmel. Szmirnában egy angol káplán 1840 első felében megkeresztelte, majd szeptemberben Londonba utazott, hogy ott anglikán teológiai képzést szerezzen. Londoni és okinawai kezdő életének történetét négykötetes angol nyelvű naplóban írta le. A naplót hozzátartozói 1924 körül Earl Bull japáni missziósnak kölcsönözték, hogy annak alapján megörökítse Bettelheim élettörténetét. (A napló későbbi sorsa ismeretlen.) Earl Bull nem tartotta lehetetlennek, hogy 1840 őszén Bettelheim és David Livingstone (1813—1873) találkoztak a Church Missionary