Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Érd lakossága 1718—1990 (B.D.)

Kereskényi nagy felbuzdulásának szavai 1874-ben a bevezetőben említett könyvben jelentek meg. A kért és remélt központi támogatás elmaradt, mire ő 1875-ben Römer Flóris buzdítására saját költségén újabb ásatásba kezdett. Továbbra is megmaradt a halmok hunkori eredete mellett. Ma már tudjuk, hogy a halomsírok mintegy ezer évvel idősebbek, a kora vaskorból származnak (hallstatti kultúra, i.e. VII—VI. század; lásd: Poroszlai Ildikó cikke a Földr. Múz. Tan. 4. számában.). Mindez mit sem von le annak az áldozatos munkának az értékéből, amelyet az amatőr régész, Kereskényi Gyula Érd és környéke történeti múltjának felkutatásában kifejtett. Ennek elismeréseként a kultuszkormányzat oklevéllel tüntette ki az érdi kutató-plébánost. Kereskényi Gyula további életútjáról annyit tudunk, hogy 1885-ben a püspök kerületi esperessé nevezte ki. Az érdi plébániától 1906-ban vált meg, amikor nyugdíjba vonult, és helyére Holeksy Ágostont nevezték ki. Kereskényi továbbra is a templomtérre néző, volt mezőgazdasági iskolában lakott, és erejéhez mérten szolgálta az érdiek ügyét. 1911-ben hunyt el. B. D. ERD LAKOSSÁGA 1718—1990 Az alábbi összeállítás a teljesség igénye nélkül tájékoztatást nyújt Érd község, majd mezőváros, nagyközség, végül város lélekszámának alakulásáról. Az adatokat különböző forrásművekből gyűjtöttük össze, ezeket a jegyzetben soroljuk fel. Érd lakossága először az 1930-as években kezdett igen gyorsan növekedni a különféle nagybirtokok felparcellázása nyomán, majd a háborús évek átmeneti stagnálása után az 1950-es évektől kezdve a vidéki lakosság erőteljes bevándorlása duzzasztotta fel a településen élők számát. Az adatok általában a január 1-jei állapotokat tükrözik. A nyári hónapokban jelenleg az Érden tartózkodók száma 4000—6000 fővel több az itt nyaraló víkendháztulajdonosok révén. A lakosság lélekszámán kívül néhány egyéb adatot is felvettünk jegyzékünkbe, ahol ilyenek rendelkezésünkre álltak: lakóházak száma, földterület nagysága, népsűrűség. Ezeken kívül egyes forrásművek érdekes adatokat közölnek a lakosság etnikai és vallási megoszlásáról, a lakóházak minőségéről stb., ezeket szintén a jegyzetekben olvashatjuk. Év LélekLakóTerület, NépForrás szám házak hektár sűrűség, (jegyzet) száma fői km

2 1718 600 1. 1800 1 750 1. 1816 2 176 2. 1825 2 530 1. 1840 2 500 3. 1845 2 831 369 4. 1850 2 928 1. 1869 3 050 474 8952 45 5. 1880 3 212 6. 1890 3 368 6. 1900 3 506 553 6481 54 7. 1910 4017 585 6482 62 8. 1920 4 055 606 6057 67 9. 1930 5 693 1032 6032 94 10. 1940 13 062 11. 1949 16 514 6. 1960 23 175 6305 368 6. 1970 31 188 8434 6308 494 12. 1980 41 330 11952 6053 683 13. 1990 45 722 6053 755 14. JEGYZETEK 1. Kereskényi Gyula: Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfejérvár, 1874. p. 38. 2. Hübner János: Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat . . . s.t. ef. ismertető lexikon. Pest, 1816. 3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. 4. Vállas Antal: Nemzeti encyclopedia, avagy Magyarország és Erdélynek Állam-, Földrajzi és Történeti nevezetességei szótár alakban. Pest, 1848. A lakosság vallási megoszlásáról ezt közli: kath. 2782; ev. 8; ref. 9; görög 11; zsidó 21. 5. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára, 1873. A népességszám az 1869. jan. 1-i népszámlálásból való. 6. Január 1-jei népszámlálás adata. 7. Az 1900. évi Népszámlálás. Budapest, 1903. A lakosság anyanyelv szerinti megoszlása: 1842 magyar, 626 német, 6 ruthén, 4 szerb, 915 egyéb. Vallások szerinti megoszlás: 3259 rom. kath., 2 gör. kath., 10 gör. kel., 10 ág. hitv. ev., 134 ev. réf., 94 izraelita. A település akkori szegénységét és elmaradottságát jól szemléltetik a lakóházakra vonatkozó alábbi adatok. Az 553 lakóházból csak 87 épült kőből vagy téglából, 273 kő- vagy tégla alapon vályogból vagy sárbóí, 193 vályogból vagy sárból. Tetőzet: mindössze 54 háznak volt cserép, pala vagy bádog a teteje, zsindely vagy deszka tetejű 138, a többit, vagyis 361 házat náddal vagy zsúppal fedtek be. 8. A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913. (Az 1910-es népszámlálás adataival.) 9. Az 1920. évi Népszámlálás. Budapest, 1923. A világháború következménye, hogy a lakosságban jóval nagyobb a nők aránya (1979 férfi, 2076 nő). Etnikai megoszlás: 2765 magyar, 569 német, 75 tót, 1 oláh, 6 horvát, 63 szerb, 576 egyéb. Vallás: 3698 rom. kath., 6 gör. kath., 198 réf., 59 ág. hitv. ev., 5 gör. kel., 85 izraelita. A lakóházak minősége 1900-hoz képest nem sokkal javult: kőből vagy téglából épült 119, kővagy téglaalapon vályogból vagy sárból 266, vályogból vagy sárból 221. Tetőzet: cserép, pala vagy bádog 183, zsindely vagy deszka 152, nád vagy zsúp 271. 10. Az 1930. évi Népszámlálás. Budapest, 1933. 11. Rónai G.—Teleki G.: A Duna-völgy magyarázó. Budapest, 1948. 12. Az 1970. jan. 1-i népszámlálás szerint a lakások száma Érden 9960. 13. Az 1980. jan. 1-i népszámlálás adatai. Figyelmet érdemel a lakóházak számának gyors növekedése, valamint a fentebb közölt századeleji adatokhoz képest a házak minőségének változása. A 11 592 lakóház megoszlása építési anyagok szerint: téglából, kőből, kézi falazóelemből készült 9836, blokk, panel vagy öntött falú 44, faépület 41, vályogból, sárból vagy döngölt földből készült: a) szilárd alapon 1464, b) alapozás nélkül 180, egyéb 27. Az összes lakóház közüí 103 az emeletes épület. 14. Az 1990. jan. 1-i népszámlálás előzetes adatai lapzártakor (március 5.). B. D.