Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Bemard Le Calloc'h: Milyen külseje volt Körösi Csorna Sándornak?

Pablo de Sarasaié spanyol hegedűművész arcképe a Neue Illustrierte Zeitung 1876. dec. 10-i számában. Borgátai Szabó József szerint Körösi Csorna Sándorra hasonlított. szakálla kezd őszülni. Archibald Campbell, aki Szimlában ismerkedett meg vele, később Kalkuttában megfigyelte, hogy már nincs szakálla a magyar tudósnak. Mindebből kitetszik, hogy nem nagyon lehet az útlevél adatait elfogadni. Gyanúsnak tartom ezt az okmányt. Az az érzésem, hogy hamis adatokkal töltötték ki, talán Csorna kezével. Kádár László szerint egy másik személy adatait tartalmazza. Mindenesetre nem megbízható forrás. És ami az emlékírókat illeti, néha ellentmondanak egymásnak. Egyszóval, elbeszéléseikből és visszaemlékezéseikből nem lehet tiszta képet alkotni Csorna külső megjelenéséről. Vissza kell térni Schoefft Ágoston rajzához. Ez az egyetlen komoly támaszpontunk Victor Jacquemont naplójával együtt. Bernard Le Calloc'h 110, rue de Montreuil 75011 Paris France JEGYZETEK 1. Hetényi Ernő —Estéli József: Körösi Csorna dokumentáció, p. 78. Zágoni Jenő: Körösi Csorna bibliográfia, p. 147. Térjék József: Emlékek Körösi Csorna Sándorról, p. 225. Térjék József: Alexander Csorna de Kőrös, pp. XXX és XXXIV. 2. No. 45, pp. 361 -362. 3. Lásd: Acta Orientalia, XLI (1987) pp. 268-276. 4. Térjék, op. cit., pp. 94-105. 5. Szilágyi Ferenc: Körösi Csorna Sándor levelesládája, p. 315. 6. Térjék, op. cit., p. 109. 7. Térjék: Körösi Csorna dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben, pp. 38 61 (angolul: weather beaten) 8. Lásd Acta Orientalia XL (1986), pp. 249-281 és XLI (1987), pp. 83-124. 9. Duka Tivadar: Körösi Csorna Sándor dolgozatai. Magyar kiadás, p. 24. 10. Pablo Martín Melitón de Sarasate y Navascuez, 1844-1908, először jött Bécsbe 1876 decemberében. Óriási sikert aratott. Borgátai Szabó hibásan Zaraszetinek írja. Körösi Csorna arcképe postabélyegeken, mindkettőt Légrády Sándor rajzolta, a felsőt 1932-ben, az alsót 1954-ben. A felső bélyegen túlságosan kidomborította a pofacsontot és tokát rajzolt, míg az alsó képen oldalszakállasan ábrázolja. HOW DID ALEXANDER CSOMA DE KÖRÖS LOOK? Alexander Csorna de Kőrös was a famous Hungarian explorer of Western Tibet, founder of tibetology. Sculptures were erected to his honour not only in his native land, but also world-wide; his portraits decorate walls and various publications. Author puts the question whether these representations are authentic. In Alexander Csoma de Kőrös' lifetime (b. 1784 and d. 1842) photography was yet unknown and no photo could be taken of him. Well-to-do people turned to painters at that time to order portraits. Being a very poor person, Csoma de Kőrös obviously could not order a painting of himself. However, incidentally a true portrait has survived of him. It is due to a Hungarian, Ágoston Theodor Schoefft, who was a wellknown painter of portraits in India, working for several maharadjas. Schoefft met the Hungarian scholar in Calcutta and — probably unnoticed by his model — took pencil sketches of his face. This drawing survived and served as a basis for future representations of Csoma de Kőrös. But how true to life is this pencil drawing? Author compared the sketch with the description of Victor Jacquemont, French scientist, on the outward appearance of Csoma as well as with data occurring in Csoma de Kőrös' passport. In final conclusion the reliability of Schoefft's drawing is confirmed. Translated by D. Lóczy