Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Könnyű László: Bettelheim Bernát, a civilizáció magyar úttörője Okinawa szigetén

Society Aldergate utcai székházában, ahol a fiatal misszionáriusok szoktak megszállni. Lehet, hogy ott olvasták Dr. Karl Giitzlafj „Szózatát", és kezdték tanulmányozni a kínai írást. (Mint ismeretes, Livingstone először Kínába készült, de az ottani „ópiumháború" miatt meg kellett változtatni szándékát, és Robert Moffat tanácsára ezután gyorsan Dél-Afrikába utazott. Bettelheim viszont Japánba kívánt eljutni, de csak Okinawára sikerült.) Buzdíthatta Bettelheimet Körösi Csorna Sándor példája is, akinek 1834-ben megjelent tibeti szótára és nyelvtana Londonban számára is hozzáférhető volt. Bettelheimnek kellemetlen tapasztalatai voltak a londoni „Church Missionary Society" vezetőivel kapcsolatban. Nem akarták elismerni az eddigi egyházi munkáját és orvosi diplomáját. így Bettelheim kezdetben egy londoni független „Zion Church"-nél működött. 1843. június 19-én feleségül vett egy londoni keresztény ápolónőt, Elizabeth Barwick-ot (1821 —1872). Ezért Bettelheimet pozsonyi ortodox zsidó családja kitagadta. Ekkor szakadhattak meg Bettelheim magyarországi kapcsolatai. Az újabb komplikációk miatt a Church of Englandhoz csatlakozott. Még a hatóságokkal is meggyűlt a baja, és Thomas Cochran admirális az angliai tartózkodási engedélytől is meg akarta fosztani. Ennyi baj közepette szinte mentőövként érkezett az okinawai Loo-Choo misszió meghívása. Bettelheim elvállalta az állást, és 1845. szeptember 9-én állapotos feleségével a „Jordan" nevű hajón elindult a Távol-Keletre. Bettelheimet útközben tengeri betegség kínozta, de azért szorgalmasan tanulta a kínai és japán hieroglifákat. A Jóreménység foka előtt néhány száz mérföldre a hajón megszületett fia, az ifjabb Bernát. Hongkongban Dr. Gutzlaff barátjuk várakozott rájuk. Ott-tartózkodásuk alatt megismerkedtek a helybeli missziósokkal és fordítókkal. Meglátogatták Kantont és Macaót, a Gutzlaff-család otthonát. Elzarándokoltak St. John szigetére Robert Morrison protestáns misszionárius és Xavéri Szent Ferenc sírjához. Élet Okinawa szigetén 1846. május 1-én Bettelheim családjával és kínai tolmácsával a „Mariin" nevű hajón Okinawa sziget székhelyére, Naha kikötőbe érkezett. Itt a „Gokoinzi" (Országőrző) nevű templomban kaptak elhelyezést. Ez a „Nami-nohe" városrészben volt, melynek jelentése: hegyfok. A helybeliek erről nevezték el a jövevényt „Nami-nohe no Gancho"nak, ami annyit tesz: a hegyfok szemüveges embere. Állítólag Bettelheim volt az első, aki szemüveget viselt Okinawán. Kínai szokás szerint ő is választott nevet magának: Haku Toku Rei (Rang-ErényParancs). Bettelheim lakószobája a Loo-Choo buddhista szerzeteseké volt egykoron. Múmiáik még ott hevertek, de voltak patkányok is, amelyek éjjelente kísértetiesen rágcsálták a múmiák maradványait. Egyszer szobájában egy mérgeskígyó levedlett bőrét találta. Ebből úgy vélte, hogy az isten gondot visel Bettelheim Bernát arcképe (Nagy Tibor tusrajza ) rá. Szabadidejében szorgalmasan tanulta a kínai írásjegyeket, ebben segítségére volt a Hongkongból magával hozott tolmács. Először a Miatyánkot fordította le kínaira, majd később az apostolok leveleit és az Evangéliumot. A helyi kínai hatóságok alig tűrték meg Bettelheimet. Pedig ő emberfeletti munkát végzett a betegek gyógyításával és az egészséges életmód propagálásával (tisztálkodás, forralt víz fogyasztása stb.). De emellett a kínai nép szívesen hallgatta prédikációit. Hogy bajba ne keverjék tanítójukat, ha rendőrt vagy elöljárót láttak feltűnni, azonnal szétszéledtek. Feleségének sem volt könnyű az élete. Férjét elkísérte mindenfelé, s állandóan magával hordta orvosságos és oltásos tarisznyáját. Rugótlan kocsikon utazott és piszkos csárdákban aludt, tífusz és járványok ellen küzdött. Gondját kellett viselnie saját családjának is: egy fia és két leánya volt. Okinawa-sziget Bettelheim idejében Kína befolyása alatt állt. A sziget őslakói embertanilag a japánokkal mutattak rokonságot, viszont saját írással és kultúrával rendelkeztek. A politikai helyzet azonban kezdett megváltozni. Bettelheim megfigyelte, hogy a hatalom és kereskedelem a kínaiaktól lassan átmegy a japánok kezébe. (1879-ben Japán hivatalosan is bekebelezte Okinawát.) Történelmi jelentőségű epizód volt Bettelheim életében a Matthew Perry admirális vezette amerikai hajóhad megjelenése. A hajók Naha öblében kötöt-