Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Könnyű László: Bettelheim Bernát, a civilizáció magyar úttörője Okinawa szigetén

tek ki, és ott-tartózkodásuk idején Bettelheim volt az admirális tolmácsa és orvosa. Egyszer egy furcsa feladatot kellett megoldania. Az amerikai tengerészek — lányokat keresve — elcsavarogtak egy közeli szigetre, ahol lefogták őket. Bettelheim odautazott és sikerült kiszabadítania őket. Jutalmul egy kis emlékharangot kapott az amerikaiaktól. Vissza a civilizációba Bár Bettelheimet marasztalták a misszióban, gyermekeinek iskoláztatása érdekében úgy határozott, hogy 8 évi szolgálat után búcsút vesz Okinawától. 1854. február 8-án előre küldte családját Sanghajba, onnan Hongkongba, majd ő is követte őket. A krimi háború miatt rossz híreket kapott Angliából, ezért úgy határozott, hogy az Újvilágban telepszenek le. Két évet töltöttek New Yorkban és Connecticutban (1854—56). Közben az Evangélium japán fordításán dolgozott. A polgárháború alatt, 1863. augusztus 16-án Arkansasban belépett a 108. illinoisi önkéntes gyalogezredbe, és ennek keretében mint sebészőrnagy részt vett a rabszolga-felszabadító háborúban. A háború után először az Illinois állambeli Odellben telepedett le, majd a következő évben családjával együtt átköltözött a Missouri-beli Brookfieldbe. Itt orvosi rendelőt nyitott. Három évvel később váratlanul tüdőgyulladást kapott, és 1870. február 9-én elhunyt. Bettelheim végrendeletében meghagyta, hogy javai eladásából teremtsenek fedezetet életrajzának és kötetnyi beszédének kiadására. Ugyancsak kifejezte azt a kívánságát, hogy publikálják kínai és japán Biblia-fordítását, e célra külön bankbetétet létesített. A brookfieldi temető sírkövén kívül még egy emlékmű őrzi Bettelheim nevét. A protestáns kereszténység első japáni megjelenésének 300. évfordulója alkalmából 1926-ban nagy márványobeliszket állítottak fel a nahai anglikán templom temetőjében Bettelheim tiszteletére. Az emlékművön angol és japán nyelven az alábbi szöveg olvasható: Emlékkő Haku Toku Rei-nek. Ezen emlékmű Bettelheim Bernát János tiszteletére emeltetett, aki 181 l-ben született Pressburgban, Magyarországon, Meghalt Brookfieldben (Missouri, USA ) 1870. február 9-én. Az első protestáns misszionárius a japánoknál, Biblia-fordító, Perry admirális orvosi tanácsadója és tolmácsa, a nyugati civilizáció úttörője. NAMINNU G ANCO HAKU TOKU REI Rinkai ji és Gokoku ji lakosa, 1846—1854 Leslie Könnyű 5410 Kerth Road St. Louis Mo. 63128. USA Bettelheim kelet-ázsiai utazásainak színhelye IRODALOM BETTELHEIM, B. J. and Family: Last Will, Inheritence, Abstract of titles (1870-1932) - Brookfield (Manuscripts, 17 pages) BULL, Earl (1926): Trials of the Trailblazer Bettelheim Methodist Episcopal Church, Kagoshima H.P.D. (1926): Brookfielder was honored — The Daily Argus. January 5. KÖNNYŰ, LESLIE (1987): Bernard Bettelheim, Forgotten Hungarian Linguist — The Daily N.B. February 12., Brookfield. KÖNNYŰ, LESLIE (1989): Bettelheim Memorial Album Text in English, Japanese and Hungarian. St. Louis, USA REV. DR. BERNARD J. BETTELHEIM TRAILBLAZER OF WESTERN CIVILIZATION IN OKINAWA Bernard Bettelheim was born in 1811 in Pozsony (Pressburg), Hungary (now: Bratislawa, Czechoslovakia). He began his university studies in Pest, continued them in Vienna, and sought their completion in Padua (Italy), where, in 1836, he earned his medical doctor's degree. Thereupon he began his European wanderings through Trieste, Naples, Sicily, Malta, Greece, Rumelia (part of present-day Bulgaria), Egypt and Turkey: Constantinople, Magnesia (Manisa) and Smyrna. In all of these cities and states, he studied an infectious killer disease: cholera, wich took its victims' lives in two or three days. At the seaport of Smyrna (now Izmir), Turkey, the courageous physician had an opportunity to study the Bible and became acquainted with the Anglican Church. In 1840 an Anglican missionary in Smyrna, the Rev. William Lewis, babtized Dr. Bettelheim. The new convert desired to go to London to become an Anglican medical missionary himself. It is possible that while he studied in the seminary he became acquainted with the Scotman, David Livingstone (1813—1873), who wanted to go to China, but finally became famous for his African