Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kisari Balla György—Szilárd László: Magyarország a National Geographic Magazine tükrében
Gardiner Greene HUB8ARD a NGS első elnöke 1 888Alexander Graham BELL a telefon fettalálója a NGS második elnöke Gilbert Hovey GROSVENOR Me|v|||e m GROS VENOR A. G. Bell veje a NGS elnöke 1920-1954 a NGS elnöke 1957-1967 Gilbert Melville GROSVENOR a NGS jelenlegi elnöke (1 981 A Grosvenor-dinasztia : a NGS elnökei és kiadói 1899-tól, a nagyapa .Mr. Geography", a fiú és az unoka A National Geographic Society (Nemzeti Földrajzi Társaság) elnökei hogy az NGS kutatásokat is finanszírozzon. Ma már évente mintegy egymillió dollárt fordítanak ilyen célokra. A washingtoni központ A NGS központja Washington fővárosban, a Fehér Háztól északra a 17. utca és az M Street NW által határolt tömbben van. A 17. utca felőli épületet, amely Melville Bell Grosvenor nevét viseli, 1964-ben Lyndon B, Johnson elnök avatta fel. Tulajdonképpen egy ragyogó kiállításokkal tele múzeum, ahol mindig sok a látogató. 1984-ben Ronald Reagan elnök adta át rendeltetésének a társaság új épületét, amely a merészen ívelt és teraszos hátsó résszel a maya építészet benyomását kelti. 400 férőhelyes színházteremmel és az audiovizuális technika legújabb vívmányaival büszkélkedhet. A Grosvenor-korszak nem ért véget 1954-gyel, hiszen 1957 óta ,,Mr. Geography" fia, Melville Bell Grosvenor, 1981 óta pedig unokája, Gilbert Melville Grosvenor a NGS elnöke és a NG kiadója. Munkájuk nyomán a NGS a Föld legnagyobb taglétszámú tudományos társasága, míg a NG a legnagyobb példányszámú folyóirat lett. 1963-ban 3,5 millió, 1988-ban már 10,5 millió a példányszám, s ez a világ 174 országa közül 164-be jut el. A folyóirat 1988. évi októberi száma szerint a magyarországi példányszám 5—10 ezer között van. A NGS saját térképészettel rendelkezik. 1986-ban Ballá Gy. a helyszínen tanulmányozta munkájukat. Washingtonban a hatalmas, modern székház melletti kisebb épület nagyrészében a kartográfusok dolgoznak. Az általuk készített kiváló térképekkel a NG mindegyik számában találkozhatunk. 1901 óta a NG 19 cikkben szól Magyarországról. Kilenc tanulmány a magyarok bemutatására vállalkozott, kettő osztrák—magyar, öt általános földrajzi témát tárgyalt, másik három pedig a Dunával foglalkozott. Mit írt rólunk a National Geographic Magazine ? Az első magyar vonatkozású hír 1901 áprilisában jelent meg: Triesztből egy osztrák—magyar hajó indult Föld körüli útra. 1907-ben közölték az első cikket Magyarországról, éspedig a Szent Istvánnapi ünnepséggel kapcsolatban. 1912-ben 30 oldalon ismertették a Monarchiát „Ausztria—Magyarország: az ellentétek országa" címmel. 1914-ben „Magyarország a pásztorkirályok földje" című, 83 oldalas, 50 fotóval ellátott tanulmányban a feudális jellegű nagybirtokrendszert és a csodaszép fővárost mutatják be. 1918-ban hosszú cikk jelent meg Európa népeiről, köztük a magyarokról. Európa új térképét közölte a lap 1921-ben, a Párizs-környéki békék következtében létrejött új határokkal, területi és lakossági adatokkal. 1929-ben Melville Chater ,,A Duna a népek országútja" című tanulmányában a folyó közlekedésföldrajzi jelentőségét vizsgálta. 1932-ben az országról és külön a fővárosról jelent meg cikk, a hangsúlyt ugyanúgy, mint korábban, a „puszta", a „csikós", a „gulyás" témára helyezve. 1935-ben Margery Rae „Mezőkövesdi vasárnap" címmel írt cikket. Mi történik egy tipikus, húszezer lakosú magyar faluban egy vasárnapon: a kisbíró dobol, a hívők népviseletben mennek templomba stb. 1938-ban John Patrie dicséri a fővárost, a pesti kávéházakat, a Váci utcát. Az országban 600 főre jut egy autó, tehát összesen
