Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kisari Balla György—Szilárd László: Magyarország a National Geographic Magazine tükrében
MAGYARORSZÁG A NATIONAL GEOGRAPHIC MAGAZINE TÜKRÉBEN Dr. Kisari Ballá György—Szilárd László ÖSSZEFOGLALÁS 1988-ban ünnepelték a világhírű amerikai földrajzi folyóirat, a National Geographic Magazine alapításának századik évfordulóját. A szerzők ismertetik a lapalapítás körülményeit, bemutatják készítésének műhelytitkait, elemzik fejlődését és megvilágítják páratlan népszerűsége okait. Dolgozatukban részletesen áttekintik a Magyarországot érintő cikkeket és fényképfelvételeket. Végezetül számba veszik a National Geographic Magazinénál dolgozott egykori és jelenlegi, magyar származású munkatársakat — köztük több jeles földrajztudósunk leszármazottját — akik munkájukkal hozzájárultak a Föld legnagyobb példányszámú folyóiratának világszerte elismert magas színvonalához. 1988-ban ünnepelték a híres amerikai földrajzi folyóirat, a National Geographic Magazine (a továbbiakban NG) alapításának századik évfordulóját. Hogyan is jött létre ez a híres folyóirat? Az amerikai Nemzeti Földrajzi Társaságot (National Geographic Society, a továbbiakban NGS) 1888. január 13-án alapították Washingtonban. Gardiner Greene Hubbard bostoni jogászt választották elnöküknek. A NGS még alapítása évében megindította tudományos folyóiratát, a NG-t. Az első években a lap kifejezetten földrajzi jellegű volt, az oktatás céljait szolgálta. Akkor jelent meg, amikor egy-egy számhoz összegyűlt az anyag, és képek sem voltak benne. 1896-ban havonta rendszeresen megjelenő lappá alakították át. 1897 decemberétől, G. G. Hubbard halálától, veje, a vagyonos Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója lett a NGS elnöke és fő szponzora. Ez a különben szorgalmas ember sokirányú elfoglaltsága miatt nem fordított kellő gondot a NG terjesztésére, a lap veszteségessé vált. De ez a kiváló ember nem ismert vesztett ügyet: ,,A geográfia vonzó téma és érdekfeszítővé is lehet tenni!" — mondotta. Ezt azzal lehetett elérni, hogy egyrészt egy fiatal és ambiciózus embert állítottak a NG élére, másrészt növelték a NGS tagságát. Az alkalmas személyt az akkor 23 éves Gilbert Hovey Grosvenor személyében találták meg, aki 1899-től 1954-ig vezette a folyóiratot. Ez a tanárból lett lapszerkesztő volt a NG első fizetett alkalmazottja. Munkája nyomán a NGS taglétszáma rohamosan nőtt. À társaság tagjai illetményként kapták a folyóiratot: ennek megrendelői automatikusan a NGS tagjai lettek. Ez azóta is így van. A tagtoborzással párhuzamosan hozzáfogott a lap átalakításához: fényképeket rendszeresített és a témakört nagymértékben kiszélesítette. Ettől kezdve geológiával, botanikával, zoológiával, csillagászattal, történelemmel, néprajzzal is foglalkoznak a tanulmányok. így vált a folyóirat Gilbert H. Grosvenor irányításával földrajzi jellegűből sokirányú, népszerű tudományos kiadvánnyá. ,,Mr. Geography" (így nevezték el később csodálói) szerint a geográfia a személyek és tárgyak egyetemleges leírását jelenti. Egyre jobb minőségű, egyre érdekesebb, a Föld minden táját bemutató fényképeket közöltek. A húszas évektől kezdve állandósultak a lapban a színes képek, arányuk fokozatosan nőtt a feketefehér képek rovására, 1970 óta csak színes képek szerepelnek. A NG fényképészei korábban is és ma is KODAK fotóanyaggal dolgoznak. A film jellemzője a nagyon finom szemcsézettség, és hogy a valóságosnál élénkebbek a színek. Kialakult a NG munkamódszere. A bemutatásra kiválasztott területet előzetesen, források alapján sokoldalúan tanulmányozzák. Ezután a „csapat", köztük a cikk írója és fotóriportere a helyszínre utazik és összegyűjti az anyagot. Ezt követi a cikk megírása, a fényképek kiválasztása, a szerkesztés, majd a közlés. A témák kiválasztásánál azt veszik figyelembe, hogy az írás hosszú időre értéket hordozzon, lehetőleg a legfrissebb legyen és hogy egyetlen országra vagy népre, nemzetiségre sértő kitétel vagy cikk ne jelenjen meg. 1907-től vált lehetővé,
