Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Sztáray Zoltán: Haraszthy Ágoston munkássága Kaliforniában

HARASZTHY ÁGOSTON MUNKÁSSÁGA KALIFORNIÁBAN Sztáray Zoltán ÖSSZEFOGLALÁS A szerző Haraszthy Ágoston életútját és kaliforniai munkásságát ismerteti. Haraszthy Ágoston 1840-ben indult el Amerikába, ahol Wisconsin államban telepedett meg, majd 1849-ben családjával együtt Kaliforniába költözött. San Diegóban megválasztották shen'ffnek, majd képviselőnek. San Franciscóban aranyfinomítással és pénzveréssel foglalkozott, majd a várostól északra található Sonomában szőlőültetvényt létesített. Nagy érdeklődést kiváltott cikkeket és könyvet írt a kaliforniai szőlőkről és borokról. A sikeres üzletembert napjainkban is a kaliforniai szőlőkultúra atyjaként emlegetik. Haraszthy Ágoston Nicaraguában egy folyón való átkelés közben a vízbe zuhant és életét vesztette. Emlékét Kalifornia állam szenátusa is megörökítette. Haraszthy Ágoston a múlt század harmincas éveiben kibontakozó magyar reform-mozgalom neveltje. 1812-ben született, így ama korosztályhoz tartozott, amelynek — főként a magyar nemesi és főnemesi rendből származó —• tagjai már a nyugati, francia, német liberális irodalom, majd pedig Széchenyi István, Wesselényi Miklós eszméin nőttek fel. Az 1832—36. évi pozsonyi diétán való jelentős szerepük miatt „országgyűlési ifjaknak" ismert fiatalok már nemcsak a belföldi elmaradott és tarthatatlan politikai, gazdasági és társadalmi állapotokat ismerik fel, de össze is tudják ezeket hasonlítani a fejlettebb nyugati népekével. A tehetősebbek, avagy a szerencsésebbek már meg is járják ezeket az országokat, s hazatérve beszámolnak tapasztalataikról. Van, aki könyvet is ír, mint a Wesselényi szűkebb köréhez tartozó, erdélyi Bölöni Farkas Sándor, aki Béldi Ferenc gróf társaságában 1830-ban és 1831-ben meglátogatta Nyugat-Európát és Amerikát. Az 1834-ben Kolozsvárt megjelent Utazás Észak-Amerikában című munkáját szinte szétkapkodják, s rövidesen nyomdába kerül a második kiadása is. A reform-mozgalom ifjai — de még az idősebbek is — jobb magyar világot szomjazva, türelmetlenül olvasták sorait. Haraszthy Ágoston maga is, ahogy erről írásaiban beszámolt. A nyugati világ megismerésében mintha az erdélyiek járnának elől: 1830-ban Wesselényi Farkas, Balogh Pál, Kemény Domokos, Bánffy János és Zeyk József ismerkedik Nyugat-Európával. Wesselényi és Balogh Amerikát is meglátogatják. Nem tudunk arról, hogy a fiatal Haraszthy Ágoston Bécsnél nyugatabbra jutott volna el; arról sem, hogy különösebb szerepe lett volna a magyar^. reform-mozgalomban. Sem a magyar történelem lapjain, sem a vezető kortársai visszaemlékezéseiben nem szerepel a neve; ahogy másoké sem, jóllehet részesei voltak a mozgalomnak. Családja származását homály és legendák sorozata övezi. Gyermekkoráról szinte semmit sem tudunk; ahogy apjáról, Haraszthy Károlyról sem, akinek egyetlen gyermeke lehetett. Gazdag földbirtokosok voltak-e a Bácskában? — ahogy ezt amerikai életrajz-írói állítják —, erre sincs semmiféle megbízható adatunk. Nagy Iván a nemrégiben újból kiadott, Magyarország csa/ádai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal című munkájában tévesen vezeti vissza Haraszthy Ágoston származását, a nemességet a 15. század legelején Zsigmond királytól kapott Haraszthycsaládhoz. Ez a család fiágon a 16. században kihalt. Haraszthy Ágostoné — a mokcsai és haraszti Haraszthy család — a 18. század második felében tűnik fel a magyar társadalomban. Utódai ma is élnek Magyarországon és az Egyesült Államokban. Haraszthy Ágoston magyarországi éveiről kevés megbízható adat áll rendelkezésünkre. Tudjuk, hogy Pesten jogot tanult, 1834-ben vette feleségül a lengyel származású Dedinszky Eleonórát és 1837-ben Bács megye tiszteletbeli aljegyzőjeként szolgált. A bécsi Magyar Királyi Testőrségnek nem volt tagja, és arra sincs bizonyítékunk, hogy József Nádor magántitkára lett volna. Tudott németül, franciául és minden bizonnyal elboldogult az angol nyelvvel is. Minden valószínűség szerint 1839-ben Herkulesfürdőn ismerkedett meg néhány amerikai utazóval, s tőlük — meg Bölöni Farkas Sándor könyvéből — kaphatott kedvet ahhoz, hogy 1840. március 27-én LHalász Károly rokonával útnak induljon Ameriká-