Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Sztáray Zoltán: Haraszthy Ágoston munkássága Kaliforniában
ba. A tengeren való átkeléséről, megérkezéséről New Yorkba, majd hozzávetőleg követve Bölöni Farkas Sándor útvonalát, Wisconsinban való letelepedéséről, ottani igen sikeres munkásságáról a Pesten Heckenast Gusztáv által 1844-ben kiadott Utazás Éjszak-Amerikában című, annak idején igen népszerű, két kötetes munkájában számolt be. Wisconsinban, az általa is alapított, ma is létező, annakidején Haraszthy-falvának is emlegetett Sauk Cityben különféle, változatos szerencsével járó vállalkozásokba fogott. Utazás Kaliforniába rvli késztethette Haraszthy Ágostont arra, hogy akkor már tíz tagú családjával útnak induljon Kaliforniába, csak találgathatjuk. Vannak, akik egészségi okokra hivatkoznak, mások a Kaliforniában esztendővel korábban felfedezett arany már Wisconsint is elért hírére. Tudjuk, hogy Sauk Cityből előbb Wisconsin székhelyére, Madisonba mentek, majd St. Louisba. Innen hajóval folytatták az útjukat St. Joseph-be. Ekkortájt ez volt az egyik kiinduló pontja a Santa Fé Trailnek, amelyet még a nyugatra tartó pionírok előtt kereskedelmi útként használtak. St. Josephben Haraszthy ponyvás szekereket és ökröket, a hosszú útra szükséges élelmet, egyéb felszerelési tárgyakat vásárolt. A karavánt — egy későbbi, San Diego-i feljegyzés szerint — Star Companynak nevezték el. Mi sem jellemzi jobban Haraszthy Ágoston egyéniségét, bátorságát, önbizalmát, mint az, hogy erre a sok veszéllyel járó útra a népes családjával — köztük a néhány hónapos gyermekével — vállalkozott. A csak keréknyom-jelezte karavánutat elhagyott szekerek, elpusztult állatok tetemei, kolerában útközben meghaltak hevenyészett sírjai szegélyezték. Éhhalál, szomjhalál fenyegette őket. Ellenséges indiánoktól kellett tartaniuk. Ha Haraszthy vezetett is feljegyzéseket erről a mintegy fél esztendeig tartó útról, annak nyoma veszett. Ám mások leírásából nyomon tudjuk követni őket. Santa Fébe érve, dél felé fordultak, s a Rio Grande mentén folytatták útjukat a Southern Trailig. Ezen hihetetlen lassúsággal haladva, mintegy fél esztendei, embert, állatot próbára tevő út után érkeztek meg 1849 december végén San Diegóba. Vajon ez az akkor csak néhány száz lakosú város volt-e Haraszthy Ágoston kaliforniai célja? — kérdezhetjük. Nem valószínű. Itt csak szükségből állhattak meg északabbra, netán éppen San Franciscóba tartva. Ám a hosszú, fárasztó karavánút után már talán nem volt tanácsos folytatni útjukat. Közéleti tisztségekben A leleményes, vállalkozó kedvű Haraszthy San Diegóban is feltalálta magát, s az akkor valamelyest fejlődésnek indult település — ha ideig óráig is — ott marasztalta. A nemrégiben várossá nyilvánított helység nem bővelkedhetett képzett vezetőkkel, és ki mást választhattak volna meg sheriffnek, mint az oda „ezredesként" érkezett, tekintélyt parancsoló, magas Haraszthy Ágostont? Haraszthy Ágoston Hol ragadt rá az ezredesi cím? Valószínűleg útközben, Kaliforniába tartva, mert Wisconsinban „grófnak" ismerték. Magyarországi források Haraszthy San Diego-i rendőrfőnökségét emlegetik nem kis túlzással: sheriffként talán egy-két helyettessel tartotta fenn a rendet a mindössze hatszáz lakosú városkában. Amerikai források szerint Haraszthy Ágoston két fiával, Árpáddal és Attilával egy ideig a San Diegótól valamivel északabbra fekvő San Luis Rey misszió gyümölcsösében dolgozott, ahol megismerkedhetett a korai kaliforniai szőlőtermesztéssel. Árpád fia egy jóval későbbi — sok hitelt nem érdemlő — megemlékezésében állította, ott ültette el apja a szerinte Magyarországról származó Zinfandel szőlő első vesszőit. 1852-ben a rendkívüli tekintélyre szert tett Haraszthyt beválasztották a harmadik kaliforniai törvényhozási idényre San Diego megye képviselőjének. Ez év január 7-én már az akkori Kalifornia székhelyén, Vallejóban találjuk, majd később Sacramentóban. Gyermekei neveltetése akadályokba ütközött Kaliforniában, s ezért felesége azokkal átköltözött keletre, New Jerseybe. Apjával csak Attila fia maradt.
