Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Könnyű László: A világjáró Xántus János Amerikában

Kossuth Lajos igazoló /eveié Xántus Jánosnak. Az angol szöveg magyar fordítása: New York-város, 1852. június 16. Alulírott ezennel igazolom, hogy Xántus János úr a magyar függetlenség utóbbi harcában, mint kapitány, a 46. honvéd zászlóaljban hűséges kitartással szolgált. — Ezért neki ezt az igazolványt kiadtam, és ajánlom őt mindazok pártfogásába és szimpátiájába, akik értékelik a hazafias önfeláldozást és a ki nem érdemelt balsorsot. Kossuth L. (Fordította: Könnyű L., az eredeti okmány lelőhelye : Szathmáry Library, Chicago ) Xántus könyve a 40. oldaltól kezdve angolból való fordítás, másolás: itt is — ott is találunk benne olyan szöveget, melynek magyar vonatkozásai vannak, s így azt nem vehette idegen szerzőtől. 1859. április 4-én érkezett meg Szent Lukács-foki állomáshelyére. A kezdet nem volt valami bíztató. Sátruk kicsiny volt és még a műszereknek sem volt elegendő. Ezért Xántus a ládák, dobozok tetején aludt a szabadban. Ivóvizet 7 mérföldről kellett hordani egy angol ács tanyájáról. A legközelebbi község (San Jose de Cabo) 30 mérföldre (48 kilométerre) volt. A Szent Lukács-foknál ugyan lakott néhány mexikói család, de Xántusnak a tengeráramlások megfigyelése miatt a tengerparton kellett maradnia. A talaj homokos volt és állandóan fújt a szél. A fehér homok sókristályokkal keveredett és a napsütésben bántotta a szemet. Xántus tett ugyan rövid gyűjtő kirándulásokat a környékre, de — feljegyzései szerint — hosszabb időre (1860. augusztus 17-től szeptember 20-ig) csak egyszer távozott el állomáshelyéről. Xántus első jelentésével felettesei elégedetlenek voltak. A kutató arról panaszkodott, hogy az áramlásmérőt rossz helyre építették, és többször kérte annak áthelyezését. Mivel azonban kérése meghallgatásra nem talált, végül is saját költségén építtette fel az új megfigyelőt. Az építkezés miatt azonban adósságba keveredett, s emiatt csökkenteni kellett kiadásait. Segítőtársát visszaküldte San Franciscoba és egy indián asszonyt fogadott fel, aki fiával együtt szolgálta. Az asszonyokkal kapcsolatos ismeretsége azonban meglehetősen kiterjedt lehetett, mert a Smithsonian Intézetnek küldött egyik csomag anyagát a környékbeli hölgyek gyűjtötték össze. Nehezítette helyzetét az is, hogy Mexikó állandó politikai válságban élt. Kormányok és ellenkormányok váltották egymást. Lázadó és garázda bandák uralkodtak egy-egy vidéken, és még a megfigyelő állomást is megsarcolták. Szerencsére Xántus sikeresen kuruzsolta a környék betegeit, és népszerűsége némi védelmet biztosított számára. Annak dacára, hogy Xántus rendkívül nehéz körülmények között, a civilizáció áldásaitól megfosztva végezte tudományos munkáját, felettesei szigorúan ítélték meg eredményeit, és többször megfenyegették az elbocsátás lehetőségével. Éppen ezért és talán a remeteség megunása miatt is, Xántus ismételten kérte Baird titkárt, hogy részére jobb kormányhivatali állást szerezzen. Bizonygatta, hogy nemcsak papíron, de lélek szerint is jó amerikai, aki munkájáért amerikai konzuli állást is megérdemelne. Ennek lehetőségét abban is látta, hogy Lincoln elnök kedvelte a hasznos bevándoroltakat. Xántust tehát nem lepte meg, mikor egyik útjából visszatérve, 1861. augusztus 1-én kézhez vette főnökének utasítását, hogy a Szent Lukács-foki áramlásmérő állomást számolja fel. Pedig ekkor már felettesei is elégedettek voltak jelentéseivel. Baird is dicsérte gyűjtését: „Hatvan doboz (sok nagyméretű) felölelte a természettudomány minden ágát, tökéletesen preparálva és csomagolva, számos méret, jegyzet és életrajz kíséretében. A mennyiségnél is fontosabb azonban az, hogy azok földrajzi elosztását is feltünteti.. . Húsz madár, ugyanannyi csúszómászó, számos hal, kagylós állat és más csoportok is arányosan... Méltó folytatása ez Xántus úr tejoni munkájának. És az egész kitűnő emlékműve egy inteligens és gyakorlott gyűjtőnek, mely nagy területen, csaknem az egész természettudományra kiterjedt, igen nehéz, sokszor legyőzhetetlen nehézségek között." Ismét Magyarországon Xántus 1861. augusztus 7-én indult el San Franciscoba, hogy ott függőben levő hivatalos ügyeit el-