Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Könnyű László: A világjáró Xántus János Amerikában

Kossuth Lajos igazoló /eveié Xántus Jánosnak. Az angol szöveg magyar fordítása: New York-város, 1852. június 16. Alulírott ezennel igazo­lom, hogy Xántus János úr a ma­gyar függetlenség utóbbi harcában, mint kapitány, a 46. honvéd zászló­aljban hűséges kitartással szol­gált. — Ezért neki ezt az igazol­ványt kiadtam, és ajánlom őt mind­azok pártfogásába és szimpátiájába, akik értékelik a hazafias önfel­áldozást és a ki nem érdemelt bal­sorsot. Kossuth L. (Fordította: Könnyű L., az eredeti okmány lelőhelye : Szathmáry Library, Chicago ) Xántus könyve a 40. oldaltól kezdve angolból való fordítás, másolás: itt is — ott is találunk benne olyan szöveget, melynek magyar vonatkozásai vannak, s így azt nem vehette idegen szerzőtől. 1859. április 4-én érkezett meg Szent Lukács-foki állomáshelyére. A kezdet nem volt valami bíztató. Sátruk kicsiny volt és még a műszereknek sem volt elegendő. Ezért Xántus a ládák, dobozok tetején aludt a szabadban. Ivóvizet 7 mérföldről kellett hordani egy angol ács tanyájáról. A legközelebbi község (San Jose de Cabo) 30 mérföldre (48 kilo­méterre) volt. A Szent Lukács-foknál ugyan lakott néhány mexikói család, de Xántusnak a tenger­áramlások megfigyelése miatt a tengerparton kellett maradnia. A talaj homokos volt és állandóan fújt a szél. A fehér homok sókristályokkal keveredett és a napsütésben bántotta a szemet. Xántus tett ugyan rövid gyűjtő kirándulásokat a környékre, de — feljegyzései szerint — hosszabb időre (1860. augusztus 17-től szeptember 20-ig) csak egyszer távozott el állomáshelyéről. Xántus első jelentésével felettesei elégedetlenek voltak. A kutató arról panaszkodott, hogy az áram­lásmérőt rossz helyre építették, és többször kérte annak áthelyezését. Mivel azonban kérése meg­hallgatásra nem talált, végül is saját költségén épít­tette fel az új megfigyelőt. Az építkezés miatt azon­ban adósságba keveredett, s emiatt csökkenteni kellett kiadásait. Segítőtársát visszaküldte San Franciscoba és egy indián asszonyt fogadott fel, aki fiával együtt szolgálta. Az asszonyokkal kap­csolatos ismeretsége azonban meglehetősen kiterjedt lehetett, mert a Smithsonian Intézetnek küldött egyik csomag anyagát a környékbeli hölgyek gyűjtötték össze. Nehezítette helyzetét az is, hogy Mexikó állandó politikai válságban élt. Kormányok és ellenkormá­nyok váltották egymást. Lázadó és garázda bandák uralkodtak egy-egy vidéken, és még a megfigyelő állomást is megsarcolták. Szerencsére Xántus sike­resen kuruzsolta a környék betegeit, és népszerűsége némi védelmet biztosított számára. Annak dacára, hogy Xántus rendkívül nehéz kö­rülmények között, a civilizáció áldásaitól megfosztva végezte tudományos munkáját, felettesei szigorúan ítélték meg eredményeit, és többször megfenyeget­ték az elbocsátás lehetőségével. Éppen ezért és talán a remeteség megunása miatt is, Xántus ismételten kérte Baird titkárt, hogy részére jobb kormányhiva­tali állást szerezzen. Bizonygatta, hogy nemcsak papíron, de lélek szerint is jó amerikai, aki munká­jáért amerikai konzuli állást is megérdemelne. En­nek lehetőségét abban is látta, hogy Lincoln elnök kedvelte a hasznos bevándoroltakat. Xántust tehát nem lepte meg, mikor egyik útjából visszatérve, 1861. augusztus 1-én kézhez vette főnö­kének utasítását, hogy a Szent Lukács-foki áramlás­mérő állomást számolja fel. Pedig ekkor már felet­tesei is elégedettek voltak jelentéseivel. Baird is dicsérte gyűjtését: „Hatvan doboz (sok nagyméretű) felölelte a természettudomány minden ágát, tökéle­tesen preparálva és csomagolva, számos méret, jegy­zet és életrajz kíséretében. A mennyiségnél is fonto­sabb azonban az, hogy azok földrajzi elosztását is feltünteti.. . Húsz madár, ugyanannyi csúszómászó, számos hal, kagylós állat és más csoportok is ará­nyosan... Méltó folytatása ez Xántus úr tejoni munkájának. És az egész kitűnő emlékműve egy inteligens és gyakorlott gyűjtőnek, mely nagy terü­leten, csaknem az egész természettudományra ki­terjedt, igen nehéz, sokszor legyőzhetetlen nehéz­ségek között." Ismét Magyarországon Xántus 1861. augusztus 7-én indult el San Fran­ciscoba, hogy ott függőben levő hivatalos ügyeit el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom