Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Hála József: Szabó József észak-amerikai utazása

SZABÓ JÓZSEF ÉSZAK-AMERIKAI UTAZÁSÁNAK TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI Dr. Hála József ÖSSZEFOGLALÁS Szabó József, a XIX. századi magyar geológia kiváló képviselője 1882 júliusa és szeptembere között északamerikai körutazást tett. Több ezer kilométeres útja során számos várost, bányahelyet felkeresett, sok intézeti, egyetemi és múzeumi geológiai gyűjteményt tanulmányozott, megnézte a denveri bányászati kiállítást és részt vett az amerikai geológusok montreali vándorgyűlésén. A hosszú utazás során kapcsolatot teremtett és eszmecseréket folytatott sok amerikai szakemberrel és utazásáról gazdag tapasztalatokkal, valamint tetemes menynyiségű ásvány- és kőzetgyűjteménnyel tért haza. Amerikai utazásáról több előadást tartott és két részletes beszámolót, valamint nyolc tanulmányt publikált Észak-Amerika földjéről és népeiről. Az ezután megjelent ásványtani és földtani kézikönyveiben is hasznosította amerikai tapasztalatait. Ezekkel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korabeli magyar szak- és nagyközönség új és az addiginál behatóbb ismereteket szerezhessen Észak-Amerikáról. Az utazás másik eredménye az volt, hogy az amerikai szakemberek első kézből ismerkedhettek meg a nagy magyar tudós jelentős kutatási eredményeivel. „Szabó József a magyar reformkorszak egyik legelső, legnagyobb, külföldön is elismert geológustermészettudósa ... a hegységek, kőzetek, ásványok hivatott kutatója, a geológiának világviszonylatban is nagy fejlesztője volt. Működését az elmélet és a gyakorlat tökéletes összhangja jellemezte." (VADÁSZ E. 1970). SZABÓ József (1822—1894) sokoldalú munkássága a földtan, az ásványtan, a kőzettan és a kémia körére egyaránt kiterjedt, e tudományok mindegyikében kimagasló eredményeket ért el, könyveinek és tanulmányainak a száma megközelíti a 350-et. Életét és munkásságát az érdeklődő olvasó több műből is megismerheti (Almanach 1892, SCHAFARZIK F. 1892, KOCH A. 1895, IN KEY B. 1895, STA UB M. 1895, SZINNYEI J. 1909, BALLENEGGER R. 1961, KRIVÁN P. 1961, 1978, VADÁSZ E. 1961, 1967, 1970, SZÁDECZKYKARDOSS E. 1961, SCHMIDT E. R. 1972, DUDICH E. 1986), s rövid vázlatot közöl róla e kötetben KECSKEMÉTI T. is. SZABÓ József évtizedekig tartó munkássága során sokat utazott, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön (Európa országain kívül Afrikában és Észak-Amerikában) is. Olaszországi utazását és kapcsolatait 1987-ben részletesen feldolgoztuk (HALA J. 1987). A „legnagyobb magyar geológus" sokoldalú nyelvtudása révén rendszeres kapcsolatban állt korának sok kiváló külföldi tudósával. A külföldi szakemberekkel tartott élénk kapcsolatot bizonyítja az a közel 500 levél is, amelyet a Magyar Állami Földtani Intézet őriz ( VADÁSZ E. ). SZABÓ József 1882-ben három vándorgyűlésre volt hivatalos, amelyek közül a montrealit választotta. Az American Association for Advancement of Science vándorgyűlésére T. S. HUNT (európai konferenciákról régi ismerőse) hívta meg. Már korábban is jól ismerte az észak-amerikai földtani szakirodalmat, és amint írta egy helyen: „A nevezett atlaszok reám nézve azon hatással voltak, hogy áttanulmányozva, meggyőződtem, hogy É.-Amerika nyugati fele Magyarország geológiai viszonyaival közel rokonságban van, míg a keleti félről éppen az ellenkezőt lehet állítani. A tanulmányt követte a vágy összehasonlítást helyszínen tenni, s tárgyakat gyűjtve, azokat az itteniekkel a laboratóriumban állítani szembe." (SZABÓ J. 1882a). A kanadai meghívásról ezt írta: „Azonban maga Canada még sem elégített ki; ürügynek jó volt Amerikába rándulni; de az államokat is beutazni, ezek természeti, etnográfiai s kultúra viszonyaival is szemmel-füllel megismerkedni: volt elhatározásom egyik, s mondhatom, kiváló része." (SZABÓ J. 1883a).