Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Hála József: Szabó József észak-amerikai utazása

Szabó József (New Yorkban, 1882-ben készült fénykép) SZABÓ József 1882. július 8-án a Cunard Line hajózási társaság Servia nevű hajójával indult útnak Liverpoolból és 17-én érkezett meg New Yorkba. Már Budapesten alaposan felkészült az utazásra, de a végleges útitervet több amerikai geológussal történt konzultáció után New Yorkban állította össze. New Yorkban több napot töltött. Bejárta a várost, megnézte a nevezetességeket, sőt a Broadway-n egy fotó műteremben le is fényképeztette magát. Egy napra átrándult New Havenbe is, ahol E. S. DANÁ-val és G. J. BRUSH-sal találkozott. A további utazás megtervezéséhez az ő segítségüket kérte. így emlékezett vissza erre a találkozásra: E. S. DANA és G. J. BRUSH társasága, szívessége és tudományos bőkezűsége oly meglepetést szereztek, hogy az ott töltött nap emlékeim gyöngyei közé fog tartozni." (SZABÓ J. 1883a). Visszatérve New Yorkba, felkereste a „Central Park nyugoti részén épülő nagy múzeum"-ot és a Columbia College-t. A múzeumban A. HAGUE és G. F. BECKER, a college-ben pedig /. S. NEWBERRY kalauzolta őt a „felette érdekes" gyűjteményben. New Yorkból indult el a hosszú utazásra és először Philadelphiában állt meg. Mivel 1877 óta levelező tagja volt a philadelphiai Academy of Natural Sciences-nek, ezt az intézményt kereste fel először. Ott a könyvtár részére átadta a TokajHegyalja Albumot. Még aznap ülést is tartott az akadémia, ahol a könyvtáros a SZABÓ-tól kapott könyvet bemutatta a tagságnak. Ezen az esti ülésen találkozott a „fiatal titkári helyettes"-sel, a magyar származású A. HEILPRIN-nel. SZABÓ József Philadelphiából Washingtonba utazott. A város nevezetességeinek megtekintése után a Smithsonian Institute-oX kereste fel, megnézte annak gyűjteményeit, majd átment az intézet mellett éppen akkor épült új múzeumba, amelyben a Geological Survey of the Territories kutatói dolgoztak. Ott fogadta őt az igazgató, /. W. POWELL és találkozott S. F. EMMONS-szal is. E találkozásról a következőket írta: „Washingtonban is tapasztaltam, hogy a törekvő szakemberek a világ bármely pontján találkozva, szellemi családot képeznek. Ilyen családi körben találtam magamat főleg Emons geolog társaságában, kinek házi otthonjában volt alkalmam a Rocky Mountains vidékéről, a bányászatról Coloradoban, Mount Shasta jégár födte kialudt vulkánról északi Kaliforniában stb. több olyast hallani, mire a múzeumban a tárgyak mutatása alkalmával sor nem kerülhetett." (SZABÓ J. 1883a). Washingtonból az „Overland út"-on San Franciscoba tartott, ahová 7 napi utazás után érkezett meg. A városban felkereste a múzeumokat és az ásványkereskedéseket és minden idejét kihasználta, hogy San Francisco nevezetességeit és kulturális intézményeit megismerje. San Franciscoból visszafelé utazva Renoban megszakította útját és kirándulást tett Virginia Citybe, az Egyesült Államok nyugati részének legjelentősebb bányászati központjába. MACKAY, az egyik „ezüstkirály" lehetővé tette számára, hogy a világhírű Comstock Lode ezüsttelért tanulmányozhassa. Leszállt az egyik legmélyebb aknába és három napos kirándulást tett a környéken. Virginia Cityből ismét Renoba utazott és folytatta útját keleti irányba. Cheyenne-nél ismét megszakította útját és délnek fordult, Denver felé. Augusztus 14-én érkezett meg a városba, ahol megtekintette az első amerikai bányászati kiállítást. Ellátogatott az „állami geológiai felvétel" ottani „fiók"-jába is. Erről a következőket írta: „... az intézetben annál inkább otthon voltam geolog testvéreim között, minthogy Washingtonból értesítve voltak megérkezésem órájáról is." (SZABÓ J. 1883a). Ch. W. CROSS barátságosan fogadta, bemutatta neki az intézetet és a bányászati kiállításon is kalauzolta őt. Erről többek között ezt írta: „A kiállításon, a mint be lettem mutatva, hogy én a Nagyágit, Silvanit, Petzit stb. ásványok eredeti hazájából való «Mining Engineer» vagyok, annyira elhalmoztak figyelemmel, s megismertettek minden nevezetesebb hivatalos és nemhivatalos emberrel, hogy utoljára magam is kiállítási tárgygyá váltam." (SZABÓ J. 1883a). A kiállítás megtekintése nagy élmény volt számára, mert „ . .. együtt lehetett látni a Kordillera államok bányakincseit amerikai mértékben. A tellur-érczek második hazája az és így Erdélyt tekintve, felette érdekes, mert Nagyság, Offenbánya, Faczebaj érczei, Kolorado, Utah bérczeiben is előfordulnak,