Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Budai Parmenius István, az első magyar tudós utazó Amerikában (1583)

BUDAI PARMENIUS ISTVÁN, AZ ELSŐ MAGYAR TUDÓS UTAZÓ AMERIKÁBAN Dr. Balázs Dénes ÖSSZEFOGLALÁS Máig is vitatott, hogy ki volt az első magyar Amerikában. Feltételezték, hogy az 500 évvel Kolumbusz előtt Észak-Amerikában járt vikingek közt is akadt már magyar. Valószínűbb azonban, hogy első honfitársaink a portugál és spanyol hajók zsoldos tengerészei között jutottak el az Újvilágba. Észak-Amerikában bizonyíthatóan az első magyar utazó a budai születésű Parmenius István volt, aki a nagyhírű angol felfedező, Sir Humphrey Gilbert oldalán pillantotta meg Amerika „újonnan talált földjét", Uj-Fundlandot. Gilbert az angol királynő nevében birtokba vette Amerikából az első földdarabot, mely egy világbirodalom kifejlődésének csirája lett. Az eseményről Parmenius tudósított elsőként, de tragikus végzete megakadályozta abban, hogy az expedíció felfedezéseit részletesen feldolgozza. Több mint 400 évvel ezelőtt, 1583. augusztus 3-án egy négy hajóból álló angol flotta vetett horgonyt az észak-amerikai Új-Fundland-sziget (New Foundland) egyik öblében. Az expedíció főparancsnoka, Sir Humphrey Gilbert admirális két nappal később I. Erzsébet királynő nevében ünnepélyes külsőségek között birtokba vette az „újonnan talált földet"

1

. A történészek mérföldkőnek nevezik az eseményt, mivel ezzel vette kezdetét a brit gyarmatosítás, mely egy világbirodalom kialakulásához vezetett. Mindössze száz éve annak, hogy tudomásunkra jutott: az új-fundlandi Szent János-öbölben (St. John's) lezajlott eseménynek magyar szemtanúja is volt, egy Budáról elszármazott fiatalember, Parmenius István személyében

2

. Sőt mi több, hazánkfia nem egyszerű résztvevőként figyelte a fejleményeket : ő volt az expedíció krónikása. Gilbert azért vitte magával az Angliában már nagy tiszteletnek örvendő humanista tudóst és poétát, hogy költői szavakkal örökítse meg az expedíció útját és felfedezéseit. Budáról Oxfordba A szorgalmas kutatás ellenére Budai Parmenius Istvánról alig tudunk többet, mint amit ő maga elárult önmagáról az egyik költeménye bevezető prózai szövegében

3

. Eszerint a török megszállás alatti Budán született (tehát 1541 után) keresztény szülőktől. Pontos születési éve nem ismert, de mivel kb. 25 év körüli lehetett, amikor 1581-ben Angliába érkezett, visszaszámítással születésének időpontja 1555—1560 közé esik. Nem ismeretes az eredeti magyar neve sem. Kropf Lajos (1889) úgy vélekedett, hogy családi neve Paizs vagy Pajzs lehetett, mivel a Parmenius alapjául szolgáló görög ,,parme", Sir Humphrey Gilbert, a tragikus végű 1583. évi új-fundlandi expedíció vezetője (rézmetszet 1620-ból)