Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1989)
ÉRTEKEZÉSEK - Könnyű László: A világjáró Xántus János Amerikában
A VILÁGJÁRÓ XÁNTUS JÁNOS AMERIKÁBAN Könnyű László ÖSSZEFOGLALÁS Az Amerikai Egyesült Államokban élő szerző — térképész és geográfus — sok éven át kutatta Xántus János amerikai tartózkodásának és utazásainak emlékeit. Vizsgálódásainak eredményeiről magyar és angol nyelven több cikkben és egy könyvben számolt be. Az alábbi összegző írását a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok szerkesztőségének felkérésére készítette, melybe már beépítette az előző publikációi óta fellelt újabb adatokat. Mint ismeretes, Xántus János az 1848—49-es szabadságharc leverése után kényszerült száműzetésbe. 1851-ben érkezett New Yorkba és először a nyugatra vezető vasútvonal nyomvonalának kitűzésén dolgozott. 1855-ben katonai szolgálatba állt, és a kansasi Riley-erődben állomásozva megkezdte az ott található növények és állatok preparálását a washingtoni Smithsonian Institution részére. 1859-ben a Kaliforniai-félsziget déli részén, a Szent Lukács-foknál teljesített tengerfigyelő szolgálatot, és természetesen itt is folytatta a tudományos gyűjtőmunkát. 1861-ben hazatért Magyarországra, és az Akadémián megtartotta székfoglaló előadását. Ezután visszautazott Amerikába, és vég/eges hazatéréséig (1865) a mexikói Manzanillóban az Egyesült Államok konzuljaként működött. (Szerk.) Xántus Jánost az 1848—49-es szabadságharc után az osztrákok elfogták, és csak Széchenyi István közbenjárásával szabadult ki. Ezt követően Prágán keresztül Hamburgba, majd Londonba ment, ahonnan egy év múlva Amerikába indult. 1851. május 5-én érkezett meg New Yorkba, ahol egy darabig fizikai munkával tartotta fenn magát, így fordult tekintete St. Louis, Missouri felé, ahol a Pacific Vasút akkor kezdte építeni a Kaliforniába vezető vonalát 1 . Okmányunk van arról, hogy Joannes Xántus a St. Louis-i Körzeti Bíróság előtt 1852. július 21-én letette az amerikai állampolgársági esküt. Mivel jól beszélt németül, így történhetett, hogy Ernest Angelrodt St. Louis-i német konzul segítségével vasútmérői munkát kapott a Pacific Vasút építkezésén. 1852. december 1-i levelét már a „vadnyugatról", Missouri és Kansas határáról írta 2 . Itt találkozhatott először Xántus az indiánokkal. Mivel a hideg télben be kellett szüntetni a felmérést, visszatért St. Louisba, ahonnan a téli vakációban a New Orleans-i magyarok látogatására indult. New Orleansban éppen kitört a sárgaláz, melynek pusztítását leveleiben élénken ecsetelte. 1854 augusztus elején tért vissza St. Louisba hajón. Ott hallott az iowai magyarok földszerzéséről, és a hír annyira felcsigázta érdeklődését, hogy augusztus 2-án lóháton az iowai New Budába indult. Az ÉszakMissouri prérin lovagolt át. Miután átkelt a Grand (Thompson) folyón, augusztus 5-én elérte Új-Buda környékét, ahol a magyarok farmjaikon szétszórva éltek. Xántus sorra látogatta őket és viszonyaikról a hazaírt leveleiben pontosan beszámolt. (Akkor már az első falu magyar vezetője, Újházy László családjával, néhány hívével és felesége koporsójával elköltözött Texasba.) Xántus új-budai tartózkodása idején megkezdte az amerikai növények és állatok preparálását, melyeket a pesti Nemzeti Múzeumnak szánt. Közben Xántusnak nagy vitája támadt Madarász volt belügyminiszterrel egy zavaros birtokvásárlás, -igénylés körül és 1855. augusztus 29-én nagy felháborodással elhagyta Új-Budát és visszatért St. Louisba. Itt Xántus — a magyar—német kapcsolatokból kikopva és további elhelyezkedési alkalom hiányában — 1855. szeptember 26-án felcsapott amerikai katonának. Mivel családjának szégyenlette bevallani, hogy nem emelkedett jobb pozícióba, azt írta haza, hogy állami expedícióval Kansas felmérésén fog dolgozni. Természettudományi gyűjtések a Smithsonian Intézet számára Valójában Vésey Lajos álnéven a katonasággal a kansasi Riley-erődbe utazott, ahol ismét elkezdte a növények és állatok preparálását, s a preparátumok szállítását a Smithsonian Intézetnek. Szabad idejé-
