Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 5. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1988)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Teleki Sámuel kelet-afrikai expedíciójának tudományos jelentősége

E levél meggyőző bizonyítéka annak, hogy Teleki Sámuel expedíciójának elsődleges és legfontosabb célja Kelet-Afrika ismeretlen területeinek a felkutatása volt, melyet a tudományos kíváncsiság motivált, s nem a vadászat. Máskülönben nehéz lenne elfogadható magyarázatot találni arra, hogy Teleki Sámuel miért hagyta el a viszonylag biztonságos és vadban gazdag Baringó-tó vidékét, s miért vállalta az ismeretlen területen átvezető veszedelmes út kockázatát? A levélből kiderül az is, a vadászat csupán a karaván ellátását biztosító élelemszerzési módszer volt, s nem külön cél, amiért a két utazó, Teleki Sámuel és Höhnel Lajos olyan áldozatokat val lall. E levél megírását követően Teleki és Höhnel teljesen ismeretlen, sokszor életveszedelmet rejtő vidékeken hatoltak át, mint az első európaiak. Az éhség, az éghajlati és a terepadottságból fakadó nehézségek, valamint a különböző harcias törzsek támadásai gyakran akadályozták útjukat. Teleki Sámuel és Höhnel Lajos emberfeletti erőfeszítések árán 1888. március 6-án érték el az általuk az expedíció ösztönzőjéről Rudolf-tónak elnevezett víztömeget. A bennszülöttek által Basszó-narok néven (Feketetó) emlegetett víztükör mellett nagy meglepetésükre működő vulkánt fedeztek fel, melyet Höhnel Lajos az alábbi leírásban örökített meg: „Balra tőlünk, tőszomszédságunkban a sötétfekete kúphegyből állandóan, mint valami kémény, hatalmas füstoszlop szállott fel. Jobbra tőlünk az az alacsony, kerek kráter állott a maga meredek, sárga, zöld és vörös színű lejtőivel, amelyet tulajdonképpen látni akartunk. .. Igazán borzasztó volt az a hőség, amely a fekete lávából sugárzott ki." A legújabb kiadású, korszerű angol és amerikai földtudományi szakkönyvekben (pl. Arthur Holmes: Principles of Physical Geology) is szereplő Teleki-vulkán felfedezése új földfejlődéstörténeti elmélet alapkövéül szolgált. Teleki Sámuel útinaplója Teleki Sámuel mindmáig publikálatlan útinaplója Afrikára vonatkozóan nagyon sok helytálló, tudományos értékű megfigyelést rögzít. A napló egy rendkívül nehéz feltételek közepette végrehajtott felfedező utazás páratlan és feltétlenül megbízható dokumentuma. Olyan személyes intimitásokat is tartalmaz, melyek kétségtelenné teszik, a szerző őszinteségéhez nem férhet kétség. Sajnos az eredeti példányt nem volt alkalmunk megvizsgálni. A xerox másolat alapján megállapítható, hogy az eredeti napló nincs jó állapotban, s több helyen olvashatatlan az írás. Ezért a ritka dokumentum teljes egészében való kiadása nem lehetséges. A rendelkezésre álló tekintélyes, mintegy 180 oldalnyi magyar nyelvű szöveg azonban sok érdekes adalékot, tartalmaz, amelyek számos vonatkozásbankiegészítik Höhnel Lajos útinaplóját. A napló fontos bizonyíték arra, hogy Teleki Sámuel sokrétű ismeretekkel rendelkezett a földrajz és a kőzettan terén. Leírásában szabatosan megkülönbözteti a vulkáni, az üledékes és a metamorf kőzeteket, részletes leírást ad a vízfolyásokról és hegyvonulatokról, s figyelmét nem kerülik el a talajviszonyok és a növényzet állapota sem. A tudományos célkitűzéseket szolgálták az expedíció műszeres mérései. A naplóból kitűnik, hogy Teleki és Höhnel Teleki Sámuel tábora a Rudolf-tó déli partján (Höhnel könyvéből)