Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A Vinland-térkép rövid karrierje (Prágai D.)
A Vi ni ami iérkép rövid karrierje A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1985ben megjelent 1. számában közöltük dr. Havas Gáborné előadását a „Középkori magyar utazók"-ról. Ebben szó esik arról, hogy a vikingek i. sz. 1000 körüli amerikai partraszállásának emlékét — többek közt — „egy korabeli térképvázlat nemrég előkerült XV. századi másolata, az ún. Vinland térkép őrzi" (17. oldal). Ez utóbbival kapcsolatban kaptuk az alábbi érdekes közleményt. (Szerk.) Annak idején az ún. „Vinland térkép" rövid idő alatt világhírre tett szert. A fölfedezése óta eltelt kb. három évtized alatt a térképnek sajátos és regényes egyéni története keletkezett. Lawrence Witten antikvárius könyvritkaságokkal kereskedett New Haven városában (USA, Connecticut állam). Witten 1957-ben meglátogatta Alexander O. Victort, a Yale Egyetem Térképgyűjteményének kurátorát és Thomas E. Marstont, aki a középkori dokumentumok ismert gyűjtője volt. Találkozásukkor Witten elmondta, hogy egy meg nem nevezhető európai forrásból különös könyvet szerzett be. A papírra és részben pergamenre írt szöveg egy Tatárországba küldött középkori keresztény misszióról tájékoztatott. (Innen az elnevezés és cím: Tatár relációk könyve.) A könyvbe bekötve egy világtérképet találtak, amely az Atlantióceánban feltüntette Izlandot, Grönlandot és először a történelem folyamán egy sziget-szárazföldet („Vinlandia Insula" néven), amely az amerikai kontinensnek felelhetne meg. Egyéb bejegyzések mellett a térképen egy felirat jelezte, hogy Vinlandot Leif Ericson és Bjarni Herjolfsson fedezte föl. Egy ilyen korai, Amerikát jelző térkép világtörténelmi jelentőségű lett volna, bizonyítván, hogy jóval Kolumbusz előtt, az „európai öntudatban" elevenen élt egy kontinens létezésének lehetősége, ott, ahol ma Amerika van. Később a Yale Egyetem ajándékként megkapta a könyvet és a térképet, s az egyetem lelkiismeretes vizsgálatnak vetette alá mindkettőt, amely vizsgálat 8 évig tartott. Világhírű szakértőket is bevontak az analízisekbe, mint például R. A. Skeltont, a British Museum térképszakértőjét és G. D. Pointert, az ősnyomtatványok szakértőjét. A könyv papíranyagának és vízjeleinek lelkiismeretes kiértékelése alapján a „Tatár relációk" keletkezését körülbelül 1440-re tették. Ez a megállapítás nem vonatkozott a térképre, amelyet sokan fenntartással és gyanakvással szemléltek. A megfigyelések összességét 1965-ben könyvben adták közre „The Vinland Map and the Tartar Relations" címmel (Yale University Press). Egy évre rá a Washington városi Smithsonian Institution konferenciát hívott össze a térképpel kapcsolatban, ahol a problémákat részletesen megvitatták. A konferencia vitájának anyagát W. E. Washburn állította össze szintén könyv formájában, s azt 1971-ben közölték ,, Proceedings of the Vinland Map Conference" címen (University of Chicago Press, Chicago). A viták és a publikációk alapján azt mondhatnánk: a tudósok jó része elfogadta a térkép hitelességét, hogy az — mint unikum — először ábrázolja az amerikai szárazföldet. A technikának megvan a maga fejlődési üteme. Az előbb leírt eseményektől teljesen függetlenül, a különböző évszázadok alatt használt tinták analízisében 1965-ben drámai új felfedezés történt. A szöveg szétrombolása nélkül mikroszkopikus analízissel — a tintákban található részecskéket vizsgálva — kiderült, hogy a tintákat szigorúan elhatárolható (és analizálható) csoportokba lehet osztani, és így gyártási korukat is meg lehet állapítani. A Yale Egyetem bátran segítségül hívta ezt az új „tintatörténeti" módszert, és a „Tatár relációk" című könyvet, valamint a „Vindland térképet" tintaanalízisnek vetették alá. A vizsgálatok kétségkívül bebizonyították, hogy a „Tatár relációk" című könyv megírására használt tinta a XV. századból való. A „Vinland térkép" esetén olyan tintát sikerült azonosítani, amelyben titándioxid („atanase") részecskék voltak jelen, s ezt a tintafajtát bizonyítottan 1920 után találták fel. Tehát a rendelkezésre álló összes vizsgálat szerint a „Tatár relációk" című könyv — amely minden eddigi próbát kiállt — valódi középkori könyv, de a „Vinland térkép" jóval később készült, nem eredeti térkép, hanem hamisítvány. A kérdés azonban megmarad: ki, miért hamisította a térképet? — amihez magas szintű tudás volt szükséges (nyelvi, földrajzi és történelmi). Ha viszont ez másolás, vagy kompiláció és másolás, milyen volt az eredeti térkép, és az hol, mikor készült? Ezek egyelőre feleletre váró kérdések. A „Vinland térkép" beszerzési forrásának megnevezése segíthetne a talányokat megoldani, az eladó nevét azonban az eredeti adás-vételi megállapodás értelmében egyelőre nem lehet felfedni. így a kérdések és a talány továbbra is megmarad, de egy keletkezőben levő legenda — összeomlott. Prágay Dezső Források : Chemistry 47 (1974) 85. American Heritage 25(1974)2. American Libraries 5 (1974) 175.
