Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Török hódoltságbeli települések és Érd egy reformkori térképen (Kelényi I.)
TÖRÖK HÓDOLTSÁGBELI TELEPÜLÉSEK ÉS ÉRD EGY REFORMKORI TÉRKÉPEN A térkép már megjelent egy ritka, és szaktörténészeket érdeklő kiadványban, Gévay Antal: A'budai pasák (1841-ben Strouss Antal' özvegye' betűivel) Bécsben nyomtatott művének mellékleteként. Színezett, 20 X 24 cm méretű, készült ugyancsak Bécsben, Raffelsperger Ferenci nyomtató műhelyében. Újraközlése a hódoltságkori magyar történelem vizsgálatához fontos lehet, a korszak utolsó harmadának (földrajzi, településtörténeti) állapotát mutatja, egy korabeli török történetíró Haclzsi Chalfa szerint. Ffadzsi Chalfa, másként Kâtib Cselebi (1609— 1657) — (nem tévesztendő össze a világutazó Evlia Cselebi-vel, az „író úrral") — eredeti nevén Musztafa ibn Abdullah. Neve ún. beszédes név, a hadzsi, zarándok jelzi, hogy Mekkában is járt, a khalfa pedig arra utal, hogy hivatalnok (katip-titkár) volt a Portán. Korának egyik legtudósabbja, polihisztor, elsősorban történetíró. De foglalkozott teológiával, bölcselettel, geográfiával, természettudományokkal, sőt orvostudománnyal is. Szinte élő enciklopédia volt. Arab nyelven megjelent nagy terjedelmű bibliográfiai enciklopédiája, (mely 15 ezer könyvet ismertet) a törökön kívül megjelent francia és latin nyelven is. Maga is (a keleti nyelvek: arab, török, perzsa mellett) állítólag jól tudott latinul. Számos történelmi, több földrajzi munkája közül legjelentősebb számunkra a Fezlike (vagy Fezleke), vagyis az „Események összefoglalása" (Epitome, Darstellung, Résumée), mely 1592—1654 között tárgyalja a magyar eseményeket is, a török történelem részeként. Ennek megfelelő részletét Karácson Imre fordításában közli a Török történetírók III. kötete; Szekfű Gyula rendezte sajtó alá 1916-ban, a MTA Török—Magyarkori Történelmi Emlékek (11. osztálya, az írók) sorozatában. A török történetírók vizsgálata, meggyőződésünk, hogy számos tényt és összefüggést tárhat föl, adalékai a korszak tudósai számára érdemleges értelmezési és megközelítési módot kínálva egészítik ki a hazai forrásokat, a többnyire latin nyelvű historikusaink munkáit. Érd a térképen Érd-ként szerepel ugyan, nyilván a budai pasákat tárgyaló tudós levéltáros, Gévay Antal felfogása szerint, ám Hadzsi Chalfa (Kâtib Cselebi) Hamzabég (mezeje)-ként, sőt önmagában is: Hamzabég-ként említi. Mivel Hadzsi Chalfa munkája tudós kompiláció, azaz több korábbi történetíró munkáját is fölhasználja művében, beleillesztve többek közt Ibrahim Pecsevi-ét is, annak mesélőkedve helyébe nála szárazabb komolyság, a tárgyilagos érdeklődés lép, eléggé megbízható. A későbbi hivatalos történetíró, Naima (Musztafa) is fölhasználja adatait, leírásait szinte szó szerint. Kâtib Cselebi (Hadzsi Chalfa) nem volt utazó, miként Evlia Cselebi, ő szobájában üldögélve alkotKANIZSAI b S ;A ..,,--»-oworí,ü j . -~r /-i luirai*.-.--/ ^^x^^iw^. lludaä Fasasag; lG50-bcu Hadzsi Clialfa szerint. Budai szandzsák. Esztergomi szandzsák. •Nógrádi szandzsák. Szécsényi szandzsák. Fiileki szandzsák. .Hatvani szandzsák. Szolnoki szandzsák. Székes fejérvári szandzsák. Koppányi szandzsák. Simonlornyai szandzsák. Szekszárdi szandzsák. Szigelvári szandzsák. Pécsi szandzsák. Mohácsi szandzsák. Szegedi szandzsák. Szerémi szandzsák.
