Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Török hódoltságbeli települések és Érd egy reformkori térképen (Kelényi I.)
ta meg történelmi összefoglalását, nála mégis számos olyan adat is megtalálható, amely az eseményekben résztvevő Pecsevinél sem szerepel. Itt jegyezzük meg, hogy Érd török-kori elnevezésének Hamzabég megfelelője, sosem volt használatos önálló földrajzi tulajdonnévként, magának Hamza bégnek életében, tehát az 1590-es évekig. A budai basák magyar nyelvű levelezésében is mindenkor a birtokos (tulajdonos) „jelzőjeként", mint Hamza bég párkánya, szerája, kastélya tulajdonviszonya kifejezéseként szerepel. (Itt említjük azt is, hogy a törökök és magyarok közt a levelezés az 1554—1565 közötti években vegyes, inkább latin, mint magyar, mígnem 1565—66-tól Arszlán (Oroszlán) basa végképp el nem hagyja a latin nyelvet, és ettől kezdve kizárólag magyarul történik). Néhány példát az említettekre: 1. „az Hamza bek kastellia mellet ki Budahoz nem mezzé" (1576); 2. „az néhai Sarkani Amburus maiorsagat Erdöth immár magunk szamara foglaltuk drága kinciwnkel" (1577); 3. „Hamza bek kasteliara rohantak" . jsmeg az palánkra wtnek" ( 1579) ; 4. „Budahoz közel egi tarazk lövesnyre, Hamza bek szarayara,. .." (1579); 5. „az Hamza bek parkannia alól" (1579) 6. 1583-ból pedig többször említik ERDE néven. Tehát nem egészen pontos az a meghatározás, hogy Érdet a hódoltság korában hívták Hamzabégnek is, végtére ez csaknem 150 évnyi időszakot jelölne. Az oklevelek és történeti források (a történetírók!) sosem nevezik ekként a XVI. században (tán csupán a XVIII. században tűnik fel a térképeken is így!), de mindenképpen a XVII. században önállósul; sokáig kettős elnevezéssel éltek. S ebben az időben szinte mindenkor hozzátették a Hamza bég párkánya, szerája (v. szárája) avagy kastélya kifejezést is, ami alatt a vár (az erősség), és nem pedig karavánszeráj, nem vendégfogadó értendő. Sőt magát a török végvári, védelmi vonalat is nevezték „szerájnak". Kâtib Cselebi munkájában, a Fezleke-ben, 1605ből való az a változat, midőn csupán Hamzabégként emlegeti Érdet. A kortárs Pecsevinél még többnyire „Hamzabég mezeje"-ként szerepel, Evlia Cselebi pedig Hamza bég palánk áj a-kéni emlegeti. Hadzsi Chalfa (Kâtib Cselebi) történetírása 63 esztendő eseményeit fogja össze, fontos adalékokat rejt a Bocskai fölkelésre, Báthory Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György működésére vonatkozóan. A Hadzsi Chalfa nyomán készült térképábrázoláson a kor települései a történelmi összefüggések ismeretében beszédesek lehetnek. Dr. Kelényi István 2030 Érd, Mecsekin. II. KÖVÜLT FATÖRZSMARADVÁNYOK ÉRDEN Diósdligeten, a Gyöngyvirág utca 46. szám alatt, Gujdi Barna telkén 1986 augusztusában szenes pince céljára gödröt ástak. Munka közben mintegy két és fél méter mélységből egy kb. egy méter hosszú és 30 centiméter átmérőjű kövült fatörzs került elő. A közelben dolgozó Agamái György vízvezetékszerelő kisiparos (Csele u. 2.) az összetört anyagból néhány darabot magához vett és bevitte a múzeumba. A lelet anyagából laboratóriumban finom csiszolatot készítettek, és mikroszkópi vizsgálatnak vetették alá. Megállapították, hogy a megkövesedett (fosszilizálódott) törzs egy magnóliaféle örökzöld lombos fa (Angiosperma Dicotiledones) maradványa. Egyike a legrégebbi zárvatermő, kétszikű növényeknek, melyek a kréta időszak vége felé (70—80 millió évvel ezelőtt) jelentek meg, és a harmadidőszakban uralkodóan elterjedtek. Az érdi lelet alsó miocén kori kavicsos üledékből került elő, így kora mintegy 20 millió évre becsülhető. A fatörzs fennmaradását az tette lehetővé, hogy az elpusztult fa törzsének szövetét kovasavas oldat itatta át, és a sejtfalak anyagába ennek kivált kristályai épültek be. így megkövesülve jól felismerhető a fa évgyűrűs szerkezete, bár az évmilliók során erősen átalakult, megtartása gyengült. Kovásodott fatörzseket máshol is találtak Magyarországon, részletes tanulmányozásuk Vadász Elemér nevéhez fűződik. Az Érden talált maradványok megtekinthetők a Magyar Földrajzi Gyűjtemény kiállításának új szerzeményei közt. B. D.
