Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Dojcsák Győző: Benyovszky Móric életének amerikai vonatkozásai

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 3. szám, 1987. p. 39 — 44, Érd BENYOVSZKY MÓRIC ÉLETÉNEK AMERIKAI VONATKOZÁSAI Dr. Dojcsák Győző ÖSSZEFOGLALÁS Benyovszky Móric éleiének amerikai időszaka eddig szinte teljesen ismeretlen maradt. Mindössze annyi volt általánosan ismert, hogy 1784-ben Amerikán keresztül indult a végzetes madagaszkári vállalkozására, de az már kevésbé volt tudott, hogy Amerikába a családját (feleségét és két kislányát) is magával vitte, akik onnan csak évek múlva kerültek vissza Magyarországra. Az sem volt ismert, hogy Benyovszky már két évvel korábban is járt Amerikában, hogy George Washington hadserege részére légiót szervezzen Európában. Mindkét alkalommal igyekezett egzisztenciát teremteni magának, s csak ennek sikertelensége után határozta el a madagaszkári utat. Egyébként közreműködésével Ferenc nevű öccse is átkelt Amerikába, és részt vett az amerikai függetlenségi háborúban, utána ott is telepedett le. Benyovszky életének tehát jelentős amerikai vonatkozásai vannak, amelyeket a kutatóknak a jövőben jobban figyelembe kell venniök. Hányatott sorsa révén világutazóvá lett hazánkfia, Benyovszky Móric akkor vált nemzetközi hírűvé, amikor a ,,

Memoirs and Travels" című könyve 1790-ben Londonban megjelent. Érdekes, hogy egész életéhez hasonlóan kéziratának sorsa is kalandosnak bizonyult. Úgy tűnik, hogy a francia nyelven írott művét ő ugyanis valószínű már 1783ban odaadta megjelentetésre Franciaországban az irodalmi körökben jól ismert M. J. Hyancintha de Magellannak, aki azután azt valamikor közbejött betegsége miatt továbbadta az angol Royal Society tagjaként ugyancsak ismert William Nicholsonnak, és az ő feldolgozásában-fordításában jelent meg angol nyelven. A könyv sikerét mutatja, hogy németre fordítva és franciául is azonnal kiadták, majd rövidesen más nyelvekre fordítva is megjelent

1 és a kor egyik legnépszerűbb olvasmánya lett. A siker érthető, hiszen a nagy felfedezések korszakában a Föld olyan területeiről tudósított, ahol európaiak még nem vagy alig jártak. Ám a nagy közönségsiker azt is eredményezte, hogy rövidesen többen is kétségbe vonták Benyovszky állításait, és hazug kalandornak nevezték. Hogy híres emberek körül már akkoriban is gyakoriak voltak a bírálatok, azt Napoleon Bonaparte megállapítása mutatja: „A kalandor és a nagyember közti értékképződés különbségének egyetlen és végső ismérve: a siker." Benyovszkynak csak a könyve lett sikeres, míg ő maga csak közel került a sikerhez. De ahhoz több alkalommal is, és ezeknek a lehetőségeknek a felismeréséért, bátor próbálkozásaiért, már magában is elismerést érdemel. Könyvének kéziratát azonban ő már az utolsó nagy utazásai előtt befejezte, így az azokat nem tartalmazza, ami rendkívül sajnálatos. Ezek az utazásai Amerikába, illetve Amerikán keresztül Madagaszkárra vezettek. Ezen útjai során hosszabb időt töltött Amerikában, különösen a másodikon, amikor családja is vele volt

2

. Benyovszky életének ezen Amerikában töltött időszakaszairól a múlt század elején idehaza Magyarországon még semmit sem tudtak. Ez látható az első magyar nyelvű észak-amerikai útibeszámolóból

3

, ahol Bölöni Farkas Sándor egyebek között a következőket írta: „Pirulnunk kell magunkban

1

, hogy Benyovszky életéből ezen epizódiát idegen országban kelle megtanulnunk, s azután könyvekből keresni utána, hogy Benyovszky 1783-ban Franciaországbóljött által, s Baltimoreban telepedett meg'

5

, hol odavaló kereskedőkkel egyezésre lépett, hogy ha Madagaszkár visszafoglalásában segítendik, bizonyos kereskedői elsőséggel fognak bírni a szigeten. . ."

6 Nekünk még inkább pirulnunk kell, mert a kitűnő székely ember másfél évszázaddal ezelőtti tudósítása óta a mai napig sem tudunk többet Benyovszky amerikai tartózkodásairól, mint amit ő tudósított, ezért ezekkel részletesebben is fogunk foglalkozni. De nem csak ezekkel, mert Benyovszky Móric életének más, jóval korábbi Amerikával kapcsolatos vonatkozásai is vannak, amelyek — egy kivételével — ez ideig ugyancsak elkerülték a kutatók figyelmét. Pedig azok nem jelentéktelenek, sőt azt lehet mondanunk, hogy Amerika egy lényeges motívum életének utolsó másfél évtizedében.