Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Dojcsák Győző: Benyovszky Móric életének amerikai vonatkozásai
Az Amerikába menekülés terve A kivételt a közismert Kamcsatkából Kaliforniába való szökési terve jelenti, amikor ,,. . .megszerzi a Péter és Pál vitorlást, majd ennek fedélzetén mintegy százfőnyi csapatával 1771 májusában útnak indul Amerika felé. . . A kincsekre, élvezetekre és hatalomra áhítozó hajósokat azonban nem pálmás partok várják..." Az idézet abból a Benyovszkyról szóló írásból való, amely a „Magyar utazók, földrajzi felfedezők" című könyvben 1973-ban jelent meg 7 , amihez kiegészítésül hozzá kell tennünk, hogy a Kaliforniába menési szándékuk még azután is megmaradt, hogy a sok szenvedéssel, megpróbáltatással járó útjuk során Macaóba jutottak. Ezt mutatja az Angliában megjelenő Gentleman's Magazin 1772 júniusi száma, ahol a következő olvasható: ,,...1771 szeptemberének végefelé egy szokatlan kinézésű hajó kötött ki Macaóban ... 65 emberrel, köztük öt nővel a fedélzeten, báró Benyovszky ezredes parancsnoksága alatt. . . Kalifornia felé indulnak tovább. . ." Ez megerősíti, amit Benyovszky is írt a memoárjában, hogy „marhákat, gabonát, asszonyokat szerezve" újra elindulnak, de kitört közöttük a járvány, amely tovább tizedelte őket, és a végleg legyengült csoport végállomása nem Amerika, hanem Kanton lett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Kamcsatkából Kaliforniába jutás gondolata nem Benyovszkytól származott. Az előzményekből lényeges, hogy az 1741-es esztendőben, amikor V. J. Beringnék sikerült megpillantania Alaszkát, Nagy Péter cárnak volt egy parancsa, amely szerint „az amerikai partokat feli kell fedezni". . . Mire Benyovszky száműzetése során 1769-ben eljutott Kamcsatkába, az Orosz Birodalomnak ezen a részén már többen is álmodoztak a Kuril-szigeteken és Alaszkában létrehozandó gyarmatokról, kormányzóságokról. Ő ott egy olyan hetmannal került kapcsolatba, aki már azt fontolgatta, hogy el kellene jutni „a mesés Kaliforniába, ahonnan az álmos spanyolokat ki lehetne űzni". Ezt ő maga írta 8 és innen eredt a szándék, amelyet megpróbált kivitelezni. Felmerül itt a kérdés, hogy ez a kaliforniai gyarmatalapítási elképzelés alaptalan ábránd volt-e csupán, vagy reális lehetőséggel is rendelkezett? A választ Kalifornia történetében találjuk, amiből az tűnik ki, hogy a Mexikó irányából észak felé terjeszkedő spanyolok az időben még csak egy tengerparti erőd—hittérítőállomáslánc kiépítésénél tartottak, amellyel 1776-ban érték el a mai San Francisco térségét. Az ő idejükben tehát Los Angelestől északra még spanyolok sem voltak, így senkit sem kellett volna kiűzni, és még attól délebbre is olyan kevesen voltak, hogy azok sem képviseltek erőt. Megjegyezhetjük itt, hogy az angolok csak James Cook hét évvel későbbi érkezése révén formáltak jogot az Amerika északabbra eső partvidékére, ahová utána G. Vancouver expedíciója csak 1792ben érkezett meg. Tehát a Péter és Pál lényegében bárhol kiköthetett volna Észak-Amerika partjai mentén, a gyarmatalapítási kísérletnek nem lett volna akadálya. Hogy mennyire nem, azt egy 82 évvel későbbi példa is igazolja, amennyiben 1853-ban egy William Walker nevű amerikai kalandor mindössze 33 emberével szinte ellenállás nélkül megszerezte magának nemcsak egész Dél-Kaliforniát, de a Kaliforniai-öböl másik oldalán levő Sonora államot is. (Lásd Xántus J. térképét 1858-ból.) A kalandos Benyovszky-életútnak volt azonban még egy ezt is megelőző közvetett amerikai vonatkozása, amelyet későbbi vonatkozásai miatt kell megemlítenünk. Ez az 1768-ban kitört lengyel szabadságharcban való részvételével kapcsolatos, amely következményeként elindult azon az úton, amely híressé tette. Mint ismeretes, ő azonnal jelentkezett a lengyel hadseregbe, ahol gyorsan népszerű lett, magas rangra emelkedett, miközben szoros kapcsolatba került vezérlő tisztekkel is. Ezek közül több alkalommal is együtt harcolt a két fiatal főnemessel, Kazimierz Pulaszkival és Tadeusz Kosciuszkóval. Memoárjában olvasható, hogy amikor Pulaszki menekülésre kényszerült, azt akarta, hogy ő is kövesse 9 , és neki szándékában is állt csatlakozni hozzá, de közben az oroszok fogságába esett, és sorsuk, amely különben valószínűleg együtt haladt volna, különvált. Benyovszky és az amerikai függetlenségi háború Az érdekességet én itt abban látom, hogy a lengyel szabadságharc menekült vezérei közül Pulaszki és Kosciuszko is később Amerikába kerültek, ahol az 1776-ban kitört függetlenségi háborúban mindketten jelentős szerephez jutottak 10 . Ha Benyovszky nem esik fogságba, nagyon valószínű, hogy velük tart az emigrációban, és Amerikában is együtt érvényesülnek. Amikor Benyovszky Kamcsatkából menekülve nem Kaliforniába, hanem végül is Franciaországba érkezett 1772-ben, magával vitte a korábbi gyarmatosítási tervét is, de akkor az már Madagaszkárra vonatkozott, amelynek lehetőségét az arra vezető útja közben ismerte fel. Mivel ez megfelelt az akkori történelmi időszakban egyre erősebben érvényesülő nagyhatalmi törekvéseknek, az idős francia királyt, XV. Lajost érdekelte az elképzelése, amihez támoA Péter és Pál nevű hajó, mellyel Benyovszky és társai elmenekültek Kamcsatkából
