Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 3. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1987)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Dojcsák Győző: Benyovszky Móric életének amerikai vonatkozásai

Az Amerikába menekülés terve A kivételt a közismert Kamcsatkából Kaliforniá­ba való szökési terve jelenti, amikor ,,. . .megszerzi a Péter és Pál vitorlást, majd ennek fedélzetén mintegy százfőnyi csapatával 1771 májusában útnak indul Amerika felé. . . A kincsekre, élvezetekre és hatalomra áhítozó hajósokat azonban nem pálmás partok várják..." Az idézet abból a Benyovszkyról szóló írásból való, amely a „Magyar utazók, föld­rajzi felfedezők" című könyvben 1973-ban jelent meg 7 , amihez kiegészítésül hozzá kell tennünk, hogy a Kaliforniába menési szándékuk még azután is megmaradt, hogy a sok szenvedéssel, megpróbálta­tással járó útjuk során Macaóba jutottak. Ezt mutatja az Angliában megjelenő Gentleman's Magazin 1772 júniusi száma, ahol a következő ol­vasható: ,,...1771 szeptemberének végefelé egy szokatlan kinézésű hajó kötött ki Macaóban ... 65 emberrel, köztük öt nővel a fedélzeten, báró Be­nyovszky ezredes parancsnoksága alatt. . . Kalifor­nia felé indulnak tovább. . ." Ez megerősíti, amit Benyovszky is írt a memoárjában, hogy „marhákat, gabonát, asszonyokat szerezve" újra elindulnak, de kitört közöttük a járvány, amely tovább tizedelte őket, és a végleg legyengült csoport végállomása nem Amerika, hanem Kanton lett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Kamcsat­kából Kaliforniába jutás gondolata nem Benyov­szkytól származott. Az előzményekből lényeges, hogy az 1741-es esztendőben, amikor V. J. Bering­nék sikerült megpillantania Alaszkát, Nagy Péter cárnak volt egy parancsa, amely szerint „az ameri­kai partokat feli kell fedezni". . . Mire Benyovszky száműzetése során 1769-ben eljutott Kamcsatkába, az Orosz Birodalomnak ezen a részén már többen is álmodoztak a Kuril-szigeteken és Alaszkában létrehozandó gyarmatokról, kormányzóságokról. Ő ott egy olyan hetmannal került kapcsolatba, aki már azt fontolgatta, hogy el kellene jutni „a mesés Kaliforniába, ahonnan az álmos spanyolokat ki lehetne űzni". Ezt ő maga írta 8 és innen eredt a szándék, amelyet megpróbált kivitelezni. Felmerül itt a kérdés, hogy ez a kaliforniai gyar­matalapítási elképzelés alaptalan ábránd volt-e csu­pán, vagy reális lehetőséggel is rendelkezett? A vá­laszt Kalifornia történetében találjuk, amiből az tűnik ki, hogy a Mexikó irányából észak felé ter­jeszkedő spanyolok az időben még csak egy tenger­parti erőd—hittérítőállomáslánc kiépítésénél tartot­tak, amellyel 1776-ban érték el a mai San Francisco térségét. Az ő idejükben tehát Los Angelestől észak­ra még spanyolok sem voltak, így senkit sem kellett volna kiűzni, és még attól délebbre is olyan kevesen voltak, hogy azok sem képviseltek erőt. Megjegyezhetjük itt, hogy az angolok csak James Cook hét évvel későbbi érkezése révén formáltak jogot az Amerika északabbra eső partvidékére, ahová utána G. Vancouver expedíciója csak 1792­ben érkezett meg. Tehát a Péter és Pál lényegében bárhol kiköthetett volna Észak-Amerika partjai mentén, a gyarmatalapítási kísérletnek nem lett vol­na akadálya. Hogy mennyire nem, azt egy 82 évvel későbbi példa is igazolja, amennyiben 1853-ban egy William Walker nevű amerikai kalandor mindössze 33 emberével szinte ellenállás nélkül megszerezte magának nemcsak egész Dél-Kaliforniát, de a Ka­liforniai-öböl másik oldalán levő Sonora államot is. (Lásd Xántus J. térképét 1858-ból.) A kalandos Benyovszky-életútnak volt azonban még egy ezt is megelőző közvetett amerikai vonat­kozása, amelyet későbbi vonatkozásai miatt kell megemlítenünk. Ez az 1768-ban kitört lengyel sza­badságharcban való részvételével kapcsolatos, amely következményeként elindult azon az úton, amely híressé tette. Mint ismeretes, ő azonnal je­lentkezett a lengyel hadseregbe, ahol gyorsan nép­szerű lett, magas rangra emelkedett, miközben szo­ros kapcsolatba került vezérlő tisztekkel is. Ezek közül több alkalommal is együtt harcolt a két fiatal főnemessel, Kazimierz Pulaszkival és Tadeusz Kosciuszkóval. Memoárjában olvasható, hogy ami­kor Pulaszki menekülésre kényszerült, azt akarta, hogy ő is kövesse 9 , és neki szándékában is állt csatlakozni hozzá, de közben az oroszok fogságába esett, és sorsuk, amely különben valószínűleg együtt haladt volna, különvált. Benyovszky és az amerikai függetlenségi háború Az érdekességet én itt abban látom, hogy a lengyel szabadságharc menekült vezérei közül Pulaszki és Kosciuszko is később Amerikába kerültek, ahol az 1776-ban kitört függetlenségi háborúban mind­ketten jelentős szerephez jutottak 10 . Ha Be­nyovszky nem esik fogságba, nagyon valószínű, hogy velük tart az emigrációban, és Amerikában is együtt érvényesülnek. Amikor Benyovszky Kamcsatkából menekülve nem Kaliforniába, hanem végül is Franciaországba érkezett 1772-ben, magával vitte a korábbi gyarma­tosítási tervét is, de akkor az már Madagaszkárra vonatkozott, amelynek lehetőségét az arra vezető útja közben ismerte fel. Mivel ez megfelelt az akkori történelmi időszakban egyre erősebben érvényesülő nagyhatalmi törekvéseknek, az idős francia királyt, XV. Lajost érdekelte az elképzelése, amihez támo­A Péter és Pál nevű hajó, mellyel Benyovszky és társai elmenekültek Kamcsatkából

Next

/
Oldalképek
Tartalom