Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

ÉRTEKEZÉSEK - Magyar nevek a Föld térképén (I. rész)

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 2. szám, 1986. p. 55—58, Érd MAGYAR NEVEK A FÖLD TÉRKÉPÉN (I. RÉSZ) A Magyar utazók, földrajzi felfedezők c. könyv (szerk.: Havasné Bede Piroska—Somogyi Sándor) melléklete szerény felsorolást közöl a Kárpátmedencén kívüli területeken található magyar vonatkozású földrajzi nevekről. Ez adta az ötletet, hogy részletesebben feldolgozzuk és irodalmi forrásanyaggal is kiegészítsük ezt az érdekes témát. A kutatómunka során számos új magyar eredetű földrajzi név vált ismertté, ugyanakkor többről bebizonyosodott, hogy már elfelejtődtek, megváltoztatták őket, s ma már nem találhatók a térképen. Több olyan név is szerepel jegyzékünkben, amelyek csak tudományos munkákban kerültek kinyomtatásra, de a térképészek nem vettek róluk tudomást. Nem szólunk a „családias" jellegű elnevezésekről: Cholnoky Jenő például Mandzsúriában egy szép vulkáni kúpot menyasszonyáról Petronella-hegynek keresztelt el, Prinz Gyula pedig a Nyugati-Tiensanban egy gyönyörű glaciális tengerszemnek a Lilly nevet adta — fiatal feleségére hazagondolva. A Kárpát-medencén kívüli magyar földrajzi nevek jegyzékét terjedelmi okból két részletben közöljük. A jelen füzetben a természetföldrajzi elnevezéseket (hegy, völgy, tó stb.) találja meg az olvasó, míg a következő számban a településnevekkel foglalkozunk. Az alábbi összeállítás távolról sem teljes, ezért örömmel veszünk és pótlólag publikálunk minden érdemleges kiegészítő megjegyzést. I. TERMÉSZETFÖLDRAJZI NEVEK Almásy-hegy (Dzsebel Almásy, Jabal Almásy) A Gilf el Kebir platójától leszakadt 637 m magas tanúhegy Egyiptom délnyugati részén, a szudáni és líbiai határ szögletében, a Líbiai-sivatagban. Az elnevezés az 1933. évi Almásy—Penderel expedíció tagjaitól (H. W. G. J. Penderel, Kádár László) származik, akik ezt a látványos hegyet expedíciójuk vezetője, Almásy László tiszteletére nevezték el. Nincs róla tudomásunk, hogy szerepel-e a jelenlegi v

észletes egyiptomi térképeken. Forrás: Kádár László visszaemlékezése Almásy László (1895—1951) Afrika-expedíciójára — In: Magyar utazók, földrajzi felfedezők, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. Benyovszky-hegy (Góra Beniowskiego) Madagaszkár északkeleti részén, az Antainambalana-folyó torkolata közelében, Maroantsetra városától nyugatra emelkedő, kb. 200 m magas hegy. Helybeliek által nem ismert, fiktív elnevezés, mely az itt tanulmányokat folytató lengyel Arkady Fiedler néprajzkutatótól származik, és a Madagaszkárról szóló könyveiben jelent meg. Forrás: Arkady Fiedler: Ambinanitelo — Táncsics, Űtikalandok 21. Budapest, 1959. Boda-hegy (Mount Boda) Található Antarktikán, az ausztrál védnökség alá tartozó Enderby-földön (Enderby Land), a 68° 5' déli szélesség és a 48° 54' keleti hosszúság alatt. A hegyet az Ausztráliai Antarktiszi Ügyosztály (Australian Antarctic Division) nevezte el dr. Boda János magyar származású orvosról, aki összesen öt évet töltött szolgálatban a Déli-sarkvidéken, először a Wilkes állomáson (1958. szept. 22-től 1960. április 20-ig), majd a Davis állomáson (1962. január 5-től 1963. augusztus 9-ig), továbbá egy-egy évet a Macquarie-szigeten (1961, 1968). Forrás: Boda János 1986. ápr. 8-án Sydneyben írt levele Balázs Déneshez. Budapest-fok ("Cap Buda Pesth") Földrajzi fekvése: az Északi-sarkvidéken, a Ferenc József-földhöz tartozó Wilczek-föld (Zemlja Vilcseka) nevű sziget nyugati partján, az Ausztria-öböl (Avsztrijszkij-proliv) keleti oldalán. Az elnevezés a Ferenc József-földet felfedező Osztrák—Magyar Észak-sarki Expedíció idejéből (1872—74) származik, Julius Payer térképén jelent meg nyomtatásban először. Ezen a térképen a hely megközelítő földrajzi koordinátái: 82° északi szélesség, 61° keleti hosszúság. Forrás: Payer, J. (1876): Die österreichisch

—ungarische Nordpol-Expedition in den Jahren 1872—74. Wien. Cholnoky-hegy Kirgizia DNy-i részén, a szovjet—kínai határon húzódó, eljegesedett Koksal-tau-hegységben (Hrebet Koksaal-tau) közel 6000 m magasba emelkedő látványos sziklacsúcs, mely dél felé a Koksal (Koksaal)folyó völgyére (tágabb értelemben a kínai Tarimmedencére) tekint. Az elnevezés Prinz Gyula geográfustól származik, aki 1906-ban tanulmányozta ezt a vidéket. Nincs tudomásunk arról, hogy a mai szovjet és kínai térképeken szerepel-e vagy sem. Forrás: Cholnoky Jenő: A Tien-san és a Pamirhegyvidék felfedezése — In: A Föld felfedezői és meghódítói, I. kötet, Révai Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1938. p. 189, 194. Lóczy-csúcs (Lhotse, Lhoce) Földünk negyedik legmagasabb (8501 m) hegycsúcsának elnevezése körül hazánkban az elmúlt évtizedekben érdekes vita bontakozott ki. Az angol térképeken szereplő Lhotse vagy Lhoce elnevezés — melynek kiejtése hasonlít a Lóczy névhez — fel-