Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)
ÉRTEKEZÉSEK - Magyar nevek a Föld térképén (I. rész)
Cholnoky-csúcs a Kurakozu-hágóról (kb. 3000 m). Részlet Prinz Gyula egyik tien-sani panoráma tusrajzából keltette a gyanút, hogy a Lhotse-Lhoce voltaképpen a Lóczy név módosult változata. Szakmailag is indokolt volt a feltételezés, mivel Lóczy Lajos — sőt fia, ifjú Lóczy Lajos is! — a Himalája földtani kutatásában nemzetközi elismerést vívott ki, így megérdemelten került volna fel a neve a hegység térképére. Dr. Jugovics Lajos és dr. Szentes Ferenc geológus 1964-ben részt vett az Indiában rendezett Nemzetközi Földtani Kongresszuson. A Földtani Közlönyben 1972-ben megjelent közleményükben beszámoltak arról, hogy a kínai szakemberektől olyan képeslapot kaptak ajándékba, amely a Himalája központi hegycsúcsait elnevezésekkel ellátva mutatja. ,,A csúcsok között szerepel a Lhotse-csúcs, mely alatt — a kínai geológusok magyarázata szerint — a Lóczy-csúcs értendő a kínai írásmóddal." A továbbiakban ezt írják: ,,A térképeken és ezen a panoráma fényképen szereplő Lhótse-Lóczy csúcs elnevezés tulajdonképpen Sven Hedintől származik, akit Lóczy, mint a Földrajzi Társaság elnöke 1908-ban meghívott Budapestre és megkérte, hogy tartson előadást a Transhimalayában és Transtienschanban tett kutató útjáról, melyet ő Lóczy javaslatára vezetett. Sven Hedin előadása folyamán kifejtette, hogy Lóczy régebbi megállapításai mindenben helytállóak. Bejelentette, hogy az ő tiszteletére, a főcsúcs, a Mount Everest közelében emelkedő 27 923 láb magas hegyóriást Lóczy-csúcsnak nevezte el." Jugovics később ifj. Lóczy Lajoshoz fordult további felvilágosításért, aki közölte vele: „Sven Hedin a Londoni Földrajzi Társaságban tett javaslatot, hogy a Himalájában egy hegyláncot Lóczyról nevezzenek el." Ifj. Lóczy 1967-ben Darjeelingben, az ottani Mountaineering Institution igazgatójánál is érdeklődött a „Lhotse" csúcs elnevezése felől, de csak annyit tudott meg, hogy a nevet a régi angol térképekről vették át. Feltehetően ezek az előzmények késztették arra dr. Radó Sándort, hogy 1980-ban az általa szerkesztett középiskolai földrajzi atlaszban a „világ tetejét" ábrázoló betéttérképen a Lhotse-Lhoce név helyett a „Lóczy-csúcs" elnevezést alkalmazza. Mivel e név használatának jogosságára nincs kellő bizonyíték, a Kartográfiai Vállalat — Radó Sándor halála után — a későbbiekben megjelentetett térképein a Lóczy elnevezést elhagyta. Indiai források szerint a Lhotse tibeti nyelven Déli-csúcsot jelent (Lho = dél, tse = csúcs), így fejezték ki, hogy a csúcs a Csomolungmától délre fekszik. Forrás: 1. Dr. Jugovics Lajos — dr. Szentes Ferenc: Id. Lóczy Lajos kutatásai a Magas-Himalayában — Földtani Közlöny, 1972. 102. pp. 74—79. 4 ábrával. 2. Radó Sándor javaslata a himalájai Lhotse és Nuptse csúcsok elnevezésére —• Cartactual, 41. szám, 38. oldal. 3. Földrajzi Atlasz a középiskolák számára, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981. Főszerkesztő: dr. Radó Sándor. A világ teteje c. térkép a 35. oldalon. 4. A Magyar Földrajzi Társaság levele 1982. febr. 28-án a Gondolat Könyvkiadóhoz — Beszámoló az MFT hegymászó szakosztályának 1982. évi működéséről, szerk. dr. Dezsényi János és társai, Budapest, 1983. 72—73. oldal. Lóczy-hegy Kirgiziában, a Nyugati-Tien-sanban, az Isszikkultól délre, a Ny—K-i irányban húzódó Dzsitimtau-hegyláncban található mintegy 6000 m magas, impozánsan a többi hegy fölé emelkedő csúcs. Az elnevezés Prinz Gyulától származik, aki 1906-ban tanulmányozta ezt a vidéket. Nincs tudomásunk arról, hogy a mai szovjet térképeken szerepel-e vagy sem. Forrás: Cholnoky Jenő: A Tien-san és a Pamirhegyvidék felfedezése — In : A Föld felfedezői és meghódítói. I. kötet, Révai Irodalmi Intézet kiadása, Budapest, 1938. p. 189., 193.
