Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Száz éve született Gajdács Mátyás (Réthy Zs.)

BERECZ ANTALRA EMLÉKEZÜNK Százötven éve, 1836. augusztus 16-án született a Heves megyei Boldogon Berecz Antal pedagógus, természettudós, a magyar geográfia kimagasló személyisége. 1858—1860 között a bécsi egyetemen végzett természettudományi, földrajzi és geológiai stúdiumai egész életére meghatározó jelentőséget gyakoroltak. „Természet" címmel 1868-ban folyóiratot alapított, melyet tíz éven át szerkesztett. Számos térkép, atlasz, földrajzi oktatási segédeszköz készült a közreműködésével. Tankönyvírói munksáságából figyelemre méltó művei a Lutter Jánossal közösen írt „A különleges természettani földrajz alapvonalai tekintettel hazánkra", valamint a „A csillagászati földrajz elemei". Tanulmányai közül „A Hold befolyása a légköri tünetekre" és „Az Ó- és Újvilág összehasonlítása" című munkák hatottak a természettudományos gondolkodás fejlődésére. Berecz Antal életének egy emberöltőnyi korszaka a Magyar Földrajzi Társasághoz kötődik. Az 1872ben életre hívott tudományos társaság alapító tagja volt Hunfalvy Jánossal, Vámbéry Árminnal, Xantus Jánossal és Déchy Mórral. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Társaság életének megindításában. Több mint három évtizeden át töltötte be a Magyar Földrajzi Társaság főtitkári tisztét, s szerkesztője volt a Földrajzi Közleményeknek, mely tudományos értékű útibeszámolóival, a külföldi felfedező utazások eredményeinek ismertetésével a szakemberek szűk körén túl számos érdeklődő patrónust és barátot szerzett a geográfiának. Kevesen tudják, hogy a Magyar Földrajzi Társaság keretén belül 1877-ben létrehozott Afrika Társaság megalapításában és munkájában oroszlánrészt vállalt Berecz Antal, s ő lett a „fekete földrész" tudományos megismerését és feltárását célul tűző program egyik legaktívabb képviselője. K.J. TISZTELETI TAGSÁG Bemard Le Calloc'h-ot, a Francia Földrajzi Társaság tagját, a Magyar Földrajzi Társaság Egerben megrendezett közgyűlésén 1986. július 1-én tiszteleti tagjául választotta. Bemard Le Calloc'h több esztendeje külföldön példa nélkül álló munkát végzett Körösi Csoma Sándor szerepének nemzetközi megismertetéséért. Új, részben ismeretlen francia forrásokat tárt fel a székely tudóssal kapcsolatosan, s ezzel jelentős ösztönzést adott a hazai Csorna-kutatásnak is. Francia szakfolyóiratokban közzé tett cikkeiben hívta fel a figyelmet a magyar geográfia kiemelkedő tudósaira, utazóira, a Magyar Földrajzi Gyűjtemény kiállítására, s számos új adatot tartalmazó dokumentumot kutatott fel Ujfalvy Károly és Benyovszky Móric tevékenységéről. Bemard Le Calloc'h fáradhatatlan lelkesedésééi és nagy szakértelemmel dolgozik magyar vonatkozású, földrajzi tudománytörténeti források feltárásán. Jó egészséget és további sikereket kívánunk munkájához! Szerkesztőség Bemard Le Calloc'h (az asztalnál jobbra ) 1985. március 7-én Párizsban, a Tengerentúli Tudományok Akadémiáján előadást tart Ujfalvy Károlyról. Mellette az Akadémia elnöke