Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Érd térképe 1783-ból (Harmat B.)

ÉRD TÉRKÉPE 1783-BÓL A Magyar Földrajzi Gyűjtemény első évkönyvében Balázs Dénes ismertetett több olyan térképet, amelyek már említik Érdet. Éppen ezért hívjuk föl a figyelmet arra a nemzeti könyvtárunkban található munkára, amelyről dr. Patay Pá/né osztályvezetőt kérdeztük: — Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára Érd területéről három térképpel rendelkezik. A legfrissebb alig egy évvel ezelőtt jelent meg a Kartográfiai Vállalat kiadásában. Azt megelőzően névtelenül látott napvilágot egy másik 1930 táján, a község északi része parcellázásának megkezdésekor. Az általunk ismert legkorábbi térkép még 1783-ban készült, ismeretlen szerző műve. Címe: Mappa Territoria Érdiense, et Tárnokiense, Praedia item Berke et Diósd cum annexa sibi vicinitate complectens. (Az érdi és tárnoki területek térképe, valamint Berke és Diósd puszták, körülvéve a csatlakozó szomszédságaikkal.) — Melyek e térképnek a legfontosabb ismertetői? — Ez a kézzel rajzolt kis falitérkép egyik ékessége olvasótermünknek. Méretaránya 67 mm =1000 bécsi öl (1:28 800); nagysága 60,5X41 cm. Jelzete: TF 4. — Elsősorban milyen célt szolgált a térkép, és mit tudhatunk meg ennek alapján a kétszáz év előtti Érdről? — A térképen szereplő Érd (régi nevén Hamzsabég, a térképen Hanzabek) és Tárnok község, valamint az akkor még a községhez nem tartozó pusztaként nyilvántartott Berke (a mai Érdliget és Parkváros, valamint Újtelep területe), úgyszintén Diósd a XVIII. század végén az Illésházy grófi család uradalmát képezte. Az igen gondosan készített kéziratos térkép kifejezetten gazdasági célú volt. Ezért színezéssel jól megkülönböztethetően jelölték rajta a szántókat, réteket, legelőket, szőlőket, erdőket, Érd és környékének térképe 1783-ból (az Országos Széchényi Könyvtár fotóreprodukciója) V3 ,4 % TW , Wm /• .• v

:

:t:4 \ Ô F. K r «mW