Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Kőrösi Csorna Sándor szobra Érden

Dr. Kubassek János KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR SZOBRA ÉRDEN ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar Földrajzi Társaság elnöke, Cholnoky Jenő professzor megbízatása alapján Antal Károly szobrászművész 1943-ban elkészítette Körösi Csorna Sándor szobrát. A szobrot Budapesten kívánták felállítani, de a háborús körülmények ezt megakadályozták. Az értékes műalkotás négy évtizeden át egy kőbányai sírkőfaragó raktártelepén elfeledetten kallódott. Széles körű társadalmi összefogással sikerült felkutatni a sokáig elveszettnek hitt szobrot, s 1984. április 13-án — az országos bicentenáriumi ünnepségek keretében — méltó helyen, az érdi Magyar Földrajzi Gyűjtemény parkosított udvarán, a város első köztéri szobraként avatták fel. Csaknem fél évszázad telt el Antal Károly szobrászművész Körösi Csorna Sándort ábrázoló szobra megalkotása és felavatása között. A szobor nem mindennapi történetét érdemes ismertetni, mert példa arra, hogy nagy jelentőségű művészeti, muzeális vagy tudománytörténeti értékek — akár évtizedeken át is — elfeledetten kallódhatnak, kitéve a pusztulás veszélyének. Ugyanakkor meggyőző példa arra is, hogy a gyors, önzetlen és széles körű társadalmi összefogás az utolsó pillanatban is megmentheti ezeket a pótolhatatlan, nemzeti kultúránk részét alkotó kincseket az enyészettől. Körösi Csorna Sándor fehér süttői mészkőből kifaragott, két és fél méter magas, impozáns kőszobra — robusztus termetű, határozott tekintetű, lendületesen előrehaladó, kezében könyvet tartó tibeti öltözetű férfit ábrázol, amint a mellére szorítva hozza élete fő művét, az angol—tibeti szótárat. A szobor több mint negyven esztendeig elfeledetten állt Kőhánván a <SírVf.»-t '><^p 44. SZáffi ~!~tt BcrlcCÎ JUHOS kőfaragó mester műhelyének raktártelepén. Maga a fiatal raktártulajdonos sem volt tisztában azzal, hogy milyen értékes műalkotásnak ad otthont a telepe. Első személyes találkozásunkkor, 1983 augusztusában még a szobor eredetéről sem tudott felvilágosítást adni. Ugyanakkor azt a Francia Művészeti Akadémia Párizsban megjelent 1965-ös évkönyve, a Larousse dictionnaire de Tart contemporain számon tartotta! A sírkövet készítő mesternél — aki apjától örökölte a telepet, s rajta a szobrot — egyik vidéki látogatója néhány évvel ezelőtt örömmel nézegette a műalkotást, s annyira megtetszett neki, hogy szerette volna megvásárolni síremlékként, családi kriptája díszítésére. A szobor jelentős súlya — 4,5 tonna — és a szállítási nehézségek miatt az üzlet szerencsére nem jött létre. Körösi Csorna Sándor szobrának elkészítését és felállítását legfőképpen a Magyar Földrajzi TársaKőrösi Csorna szobrának gipszmintája Antal Károly műtermében 1942-ben. Jobb oldalon a művész