Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Kőrösi Csorna Sándor szobra Érden

ság elnöke, Cholnoky Jenő geográfus professzor szorgalmazta. Cholnoky — akit annyira megragadott Csorna személyisége, hogy maga is írt könyvet a székely tudós életéről — eredetileg Körösi Csorna Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából szerette volna felállíttatni a szobrot. A szobor megszületése Cholnoky Körösi Csorna Sándor Göttingenben című, 1942-ben megjelent tanulmányát az alábbi sorokkal fejezi be: ... ,,És ennek a csodálatos nagy hősnek nincsen még méltó emléke hazánkban! Nemzetünknek valóságos szégyene ez, okvetlenül helyre kell hoznunk mulasztásunkat s szobrot kell állítani Körösi Csorna Sándornak!" Felhívása nem maradt pusztába kiáltott szó. Nagy visszhangot keltett a közvéleményben, s a nehéz háborús viszonyok, a romló gazdasági helyzet ellenére az országos gyűjtőakció eredményes volt. Sikerült közadakozásból előteremteni a szükséges süttői mészkőtömb árát. Cholnoky Jenő a pályája kezdetén induló fiatal szobrászművészt, a római ösztöndíjas Antal Károlyt, a Halászbástyán magasodó Julianus barát kompozíció alkotóját kérte fel a szoborterv elkészítésére. Az ifjú szobrász nem kapott tiszteletdíjat, mégis lelkesen fogott a munkához. Antal Károlyt a megbízatásban nem a pénz érdekelte, hanem elsősorban a szép feladat művészi megoldásában rejlő vonzó lehetőség. — Ha Csorna vállalt annyi áldozatot útja érdekében, akkor egy művész is vállalhat ennyit — mondta Antal Károly négy évtized távlatából egyik magnetofonszalagra rögzített beszélgetésünkben. Antal Károly az eredeti gipszmintát a Budapesten levő Százados úti művésztelepen levő műtermében készítette el. A faragási munkálatokat az alkotó művész helyszíni útmutatásai alapján Kuzmányi Viktor kőszobrász végezte el a kőbányai Sírkert utcában. Gecse Albert, a Hazafias Népfront X. kerületi Bizottsága Helytörténeti Munkacsoportjának vezetője jóvoltából a kőfaragásban közreműködő segéd — Pákozdi József — nevét is sikerült kideríteni. Az első felhívást követően egy esztendő múltán Cholnoky már örömmel írta a Túrán című folyóirat 1943. évi XXVI. kötetének júniusi számában: „Itt az idő, fel kell állítanunk azt a remekművet, amelyet Antal Károly szobrászunk alkotott a mi nagy vándorunkról. A szobor egyszerű, tömör, fehér mészkőszobor, egyszerű és fehér, mint annak a lelke, akit elénk állít. Meghatóan szépen fejezi ki a pihenést nem ismerő vándor, az emberi élet minden öröméről lemondott aszkéta nemes alakját. Látszik, hogy megy, megy egy szent cél után s nem tartóztatja őt fel semmi, csak a becsületes kötelességteljesítés és a halál ! ... Ennek a nagyszerű hősnek példája ott ragyogjon mindig szemünk előtt. Ezért a hozzá méltó, remek szobrot ott kell felállítanunk, ahol különösen a magasabb tudományok elsajátításáért dolgozó ifjúság jön, megy, tervezgeti jövőjét, ábrándozik hazájának és a tudománynak teendő szolgálatairól, ábrándozik arról, hogy majdan ő is olyan mondabeli hőse legyen imádott nemzetének, mint amilyen volt Körösi Csorna Sándor. Oda kell tehát állítanunk a szobrot a tudományos intézmények környezetébe." Cholnoky úgy vélekedett cikkében, hogy a szobrot a mai Pollack Mihály téren állítsák fel, s közelében a hajdani Sándor utcát — a mai Bródy Sándor utcát — nevezzék el Körösi Csorna Sándor utcának. Körösi Csorna szobra a megtalálás helyén (Kékkői László felvétele )