Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében

7. ábra. Kivágat Szailer György országtérképéből ( 1796) ványa. A Duna egyik mellékága erre halad és gyakorta okoz árvízkárokat." A múlt századi német tudományos kézikönyvek között előkelő helyet foglalnak el a sok kiadást megért RITTER-féle földrajzi statisztikai lexikonok. Ezekben a vaskos kötetekben megtalálható a világ minden félezernél nagyobb lakosú települése, így természetesen Érd is benne szerepel osztrák, illetve magyar forrásmunkák nyomán. A Lipcsében megjelent VI. kiadásból (1874) idézzük a lexikon-szerű ismertetést: „Érd, Hanselböck, Marktflecken in Ungarn, Comitat Stuhlweissenburg, Bezirk Bicske, 3050 Einwohner. Schloss, guter Weinbau." (Érd, Hanselböck, mezőváros Magyarországon, Fejér megye, Bicskei járás, 3050 lakos. Kastély, jó borászat.) A magyar nyelvű korai államismék közül két, 1796-ban megjelent könyv kívánkozik elsőként említésre. Az egyiket SZ

ALLER GYÖRGY, „földmérő és vízépítő mester 's egyszersmind a' magyar nyelvnek és literatúrájának tanítója" írta, és Pozsonyban nyomtatták ki. Címe: Magyar Ország' FÖLDLEÍRÁSÁNAK rövid foglalattya. Megyénként ismerteti hazánkat, és Fejér megyénél lesújtóan jegyzi meg, hogy „Mező-Városiban semmi Jegyzésre méltó nem tűnik Szembe: ezek a' következők: ... III. A' Bitskeiben: Hamzsabég 's más Névvel Erd tsak puszta Névvel neveztetik." Szailer 1796-ban megjelent könyvéhez Magyarország „megyékre elosztott" térképét mellékeli (7. ábra). Míg Szallernek nem volt Érdről mondanivalója, addig VÁLYl ANDRÁS az ugyancsak 1796-ban, de Budán megjelentetett „Magyar Országnak Leírása" c. művében a következőket írja Érdről: „Erd. Handzsabég, Hanszelbek. Mező Város Székes Fejér Vármegyében, földes Ura Gróf Ulésházy Uraság, lakosai katolikusok, 's az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik. Nevezetesíti e' helyet II dik LAJOSNAK a' Mohátsi ütközetre való menetelekor itten lett megszállása, fekszik a' Duna mellett, határja gazdag, s' a' természetnek különbféle szép javaival megáldattatván, első Osztálybéli." A „Sopronyi evangélikus fő oskolában philosophiát, statistikát, és históriákat tanító" MAGDA PÁL szintén azzal jeleskedett, hogy megírta és kiadta országunk geográfiáját (1819). Könyvének 321. oldalán ezeket olvashatjuk: „Városok: A' Bitskei Járásban: Bitske Váll..., Martony-