Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében
vásár.. ., Handzsabék (Érd) a' Duna mellett, Budától napnyugot dél felé. A' három utolsó városnak szőlő hegyei jelesek." Külföldi példák nyomán a XIX. század elejétől kezdve hazánkban is egymás után jelennek meg a részletes geográfiai lexikonok. Elsőnek említem HÜBNER JÁNOS ötkötetes munkáját (1816), melynek második „darabja" (a D—I kötet) Érdről a következő leírást tartalmazza: „Érd, Hanselböch, Hansabeg, mezőváros Székes Fejér Vármegyében, Bicskei járásban, Téténytől 1 óra Érd hegy alatt, Duna mellett. F.U. G. Ulésházy, 2176 lakosi elegyesek, katolikusak. Az Uraságnak itt kastélya, s tisztsége vagyon. A' lakosok molnárok, mesteremberek, legtöbbnyire földmívelők, 's szőllős gazdák áldott határokon. Itt szállott meg II. Lajos szerencsétlen Mohácsi ütközetre menvén; itt táborozott Pálfi János Fővezér is Buda vissza vétele előtt." Harmincöt évvel később FÉNYES ELEK földrajzi lexikonában („geographiai szótárában") még több, pontosabb és frissebb adatot közöl Érdről. íme: „ÉRD, vagy HAMSABÉG, horvát—magyar— német mváros, Fejérvármegyében, 2500 kath., 30 héber, 10 n.e. óhitű lakossal. Kath. paroch. templom. Urasági kastély. Láthatni itt egy még 8. ábra. Az „érdi török torony' 1 '' rajza „Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben "c. munkában (1896). Magassága kb. 15 méter, 52 kűsorból áll, belül csigalépcső épségben fenálló négyszeg kövekből épült török tornyot, s a régi római országút maradványait. Fő gazdasága szőlőhegyében áll, melly igen becses bort terem; rétje is sok van, továbbá malmok a Dunán, és ebben jövedelmes halászata. E város Budához délre 3 mfd., fekszik a Duna mellett, az eszéki országúiban, s ut. post. Tétény. Feje egy uradalomnak, melyet ezelőtt Ulésházy István, majd h. Batthyáni Fülöp birt, most pedig b. Sina bírja." HUNFALVY JÁNOS (1820—1888), az első magyar földrajzprofesszor új korszakot nyit a magyar geográfiában: a szegényes tartalmú, elavult „államismék" után az ő művei már elméleti és tudományos kutatásokon alapulnak. Fő műve a háromkötetes „A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása". Mivel nem lexikon-szerű kiadvány, Érd nem szerepel benne külön címszóként, viszont több helyen is találunk utalást rá. így például az I. kötet 50. oldalán Lipszky János meghatározása nyomán közli Érd mezőváros „földirati fekvését", azaz földrajzi koordinátáit: hosszúság 36° 36'00", szélesség 47° 21' 28". A XIX. század végén, a milleneumi ünnepségek alkalmából díszes könyvsorozat jelent meg: „Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben''' (1896). WEKERLE SÁNDOR a sorozat IV. kötetének 571—572. oldalain többek közt ezeket írja: „Ennek az útnak (a budapest—pécsi vasútvonal, szerk.) irányában feküdtek a Duna-menti régi római gyarmatok. Jelesül Batta és Ercsi között MATRICA, Adony helyén VETUS SALINA, Dunapentele helyén INTERCISA (némelyek szerint POTENCIANA). A mai Duna-menti községek közül fölemlítendő először ÉRD vagy Hamzsabég nagy község, melynek egyik fele a Duna partján, másik fele magaslaton fekszik, a honnét gyönyörű kilátás nyílik az Alföld messze rónáira. Itt hált meg II. Lajos Sárkány Ambrus kastélyában, s mikor kedvencz paripáján Mohács felé indult, az összerogyott. Valaha várerőd volt, ennek azonban ma nyoma sincs. A török időben palánkkal volt kerítve. Itt látható, nem messze a Dunától, az e megyében levő utolsó török-kori emlék: egy minaret (torony) egész ép állapotban. A hun monda szerint Érd alatt Battánál törtek be a hunok a római birodalomba, az itt levő százhalmot a tárnokvölgyi nagy csatában elesett hunok temetkezési helyének tartja a hagyomány, a tudományos kutatások azonban azt látszanak megerősíteni, hogy e temetkezési helyek sokkal régibb eredetűek s a kelták korából származnak." A könyv 576. oldalán levő rajz az „érdi török torony" korabeli állapotát mutatja ( 8. ábra). Végezetül — abból a célból, hogy érzékeltessem Érd további fejlődését — idézek néhány sort Magyarország 1933. évi helységnévtárából : „ÉRD nagyközség Fejér vármegye adonyi járásában. Hozzátartozik mint külterület: Benta, Cserbalmaypuszta (Máriapuszta), Csillagcsárda, Elvirapuszta, Érdliget, Erlakovec (Györgyliget), Feketesas, Fülöpmajor (Tusculanum), Horgonycsárda, Ilkamajor, Knupferpuszta (Szentimreliget), Kutyavár, Máriatelep, Simonpuszta, Szentgellérttelep, Vass Józsefüdülőtelep. Ház: 1032, lélekszám: 5693, magyar, római katolikus és izraelita vallású. Terület: 10 479
