Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1985)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd múltja a régi térképek és földrajzkönyvek tükrében

kat. hold. Pénzügyigazgatóság és törvényszék: Székesfehérvár. Adóhivatal, járásbíróság és közjegyzői székhely: Adony. Csendőrörsi székhely, ipartestület, körorvos és körállatorvos. Iskolák: 3 állami elemi mindennapi népiskola, 1 állami általános továbbképző népiskola, 2 községi továbbképző népiskola, 1 állami polgári iskola. Gyári üzem: 2 gőztéglagyár. Vasútállomás, postahivatal, távírda, távbeszélő (korlátolt nappali szolgálat). Gőzhajóállomás üzemen kívül." Dr. Balázs Dénes Érdliget Sárd utca 45. H-2030 IRODALOM BARTHA L. ifj. (1983): A „Parvus Atlas Hungariae"-ről Térképtud. Tanúim. 8. kötet. ELTE Térképtud. Tansz. évk. BÉL M. (1737) : Notitiae Hungáriáé novae historico-geographica — Bécs CARTOGRAPHIA HUNGARICA (1972): Magyarország térképei a XVI. és XVII. századból fakszimile kiadásban. Összeállította: Nemes Klára — Magyar HelikonjCartographia, Budapest FÉNYES E. ( 1851 ) : Magyarország geographiai szótára — Pesten GÁBORI - CSÁNK, V. (1965); Vorläufiger Bericht über die Paläolitische Fundstelle von Érd — Mára Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged GÁBORINÉ CSÁNK V. (1967a) : Az érdi középső-paleolit telep — Kandidátusi értekezés, Budapest GÁBORI-CSÁNK, V. (1967b) : Un nouveau site Moustérien en Hongrie — Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 19. GÁBORI-CSÁNK, V. (1968): L'industrie Moustérienne d'Érd (Hongrie) — La Préhistoire, Problèmes et tendances. Éd. du Centre de la Recherche Scientifique, Paris GÁBORINÉ CSÁNK V. (1971): Az érdi középső-paleolit telep In: Budapest régiségei, XXII. p. 9 — 50. Budapest GÁBORINÉ CSÁNK V. (1980) : Medvevadászok telepe Érden In: Az ősember Magyarországon, p. 129 — 151. Gondolat, Budapest (Népszerű feldolgozás) GÁBORI, M.-GÁBORI-CSÁNK, V. (1978): The Ecology of the Hungarian Middle Paleolitic (A magyar középső paleolitikum ökológiája) - Földr. Közi. 1-3. p. 175-188. HAVASNÉ BEDE P.-SOMOGYI S. (Szerk.) (1973): Magyar utazók, földrajzi felfedezők — Tankönyvkiadó, Budapest HUNFALVY J. (1863) : A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása — /. kötet, Pest HÜBNER J. (1816): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, s. t. ef. esmértető lexikon — Pesten IRMÉDI-MOLNÁR L. (1970) : Térképalkotás - Tankönyvkiadó, Budapest KERESKÉNYI GY. (1874) : Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata — Székesfehérvár KISS L. (1980) : Földrajzi nevek etimológiai szótára — Akadémiai Kiadó, Budapest KLINGHAMMER I.-PAPP-VÁRY Á. (1983): Földünk tükre a térkép — Gondolat, Budapest KORABINSKY, J. M. (1796): Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn — Pressburg LEXICON UNIVERSORUM Regni Hungáriáé Locorum Populosorum Una Perhibens, MDCCLXXIII MAGDA P. ( 1819) : Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geographiai leírása — Pesten MAGYARORSZÁG HELYSÉGNÉVTÁRA 1933 - AM. Kir. Statisztikai Hivatal kiadása, Budapest RITTER'

S Geographisch-Statistisches Lexikon (1874); VI. Auflage, Red. Dr. Otto Henne-am Rhyn, I. Band, A —K. Leipzig SCHMIDL, A. (1835): Reisehandbuch durch das Königreich Ungarn — Verlag von Karl Gerold, Wien SZALLER GY. (1796): Magyar Ország' Földleírásának rövid foglalattya egygy hozzá tartozandó újonnan rajzoltt mappával egygyütt — Pozsony SZENTPÉTERII.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. 1923, II/1. 1943, II/2-3. 1961 (Szerk. Borsa Iván) Budapest VÁLYI A. (1796): Magyar Országnak leírása — Első kötet, Budán, a' Királyi Universitásnak betűivel WEKERLE S. (1896): Fejér megye - In: Az Osztrák Magyar Monarchia Írásban és képben. Magyarország, IV. kötet, Budapest (Fejér megye: p. 529 — 576) WINDISCH, KARL GOTTLIEB v. (1780): Geographie des Königreichs Ungarn — Pressburg, bei Anton Löwe 9. ábra. Az Árpád-kori vár, ül. Sárkány Ambrus, majd Ulésházy gróf kastélya helyére építtette 1870—80 közt Sina báró új kastélyát. A műemléknek nyilvánított neoreneszánsz épület a II. világháború után elpusztult